Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus IV.
csak a görög mithológiában találkozunk vele, hanem a Bibliában és Josephusnál is, mert az Abrahám második feleségétől Chetturá-tói (hettita) származó fiák, a Trog- lodytek (tauro-galata) egyikének leányát vette feleségül. Ez a harcos, sötét haj- és bőrszínű hamita férfihad a szemiták héber ágának nagyhatalommá válásával, Dávid és Salamon királyok idején Kr. e. 1000 táján érkezett a délebbi égövröl, részben Afrikából Európába, ami itt azt a nagy változást eredményezte, hogy a fehér jellegű japhetita nőkkel (szabad akaratukkal vagy erőszak folytán) új embertípusokat hoztak létre, akik külső megjelenésükben eltértek a szülőktől és szókincsükre, ha az anyák nyelvén nőttek is fel, apáik nyelve is hatott. — Nyugat- Európában ekkor vette kezdetét az ún. Hallstatt-kultúra. A Kárpát-medencében He- raklest három utódnépe követte (Herodot 4.8-10). „Ez lett a fold ezüst korszaka, rosszabb, mint az arany.” Ovidius arany és ezüstkorszaka aligha jelentette a fémek egymásutáni időben történő felhasználását, mert ezt a sírok tanúsága nem támasztja alá. Az ókor emberének tudatában a szavak értelme vonatkozhatott képletesen az aranyhoz hasonlító, szőke hajú fehér emberre, aki más kifejezetéssel fényes volt, mint a Nap. A sötét etnikumú idegenekkel létrehozott utódok az első generációban Mendel öröklődéstana értelmében valamennyien egyformán ezsütösen fénylőek lettek, mint a Hold. És folytathatnánk, hogy a holdak egymás közötti házasodásából származó utódokban mindhárom csoport képviselve lett 3:12:1 arányban. Vagyis a 16 matematikai lehetőség közül 3 lett fajtiszta fekete, mint az ördög fogalma; 12-ben a szivárvány színe játszott a kromoszómák elrendeződése szerint; egy lett fajtiszta fehér. De az ilyen ritka volt, mint a fehér holló vagy a fehér szarvas, mert a természet nem mindig igazodik a törvényszerűséghez. Európa területén a Kr. előtti 1. évezred kezdetén őslakos, szamáriai, japhetita és hamita lakossággal számolhatunk, akiknek nemzetségei élhettek elkülönülve vagy egymással keveredve, biológiai kifejezéssel élve, egymással kereszteződve. Európa népe színesre változott, metamorphozison ment át, de a szelektálás módja is ismert volt. A példa közismert a Bibliából, mikor Jákob apósával, Lábánnal szemben meggazdagodott, mert a születendő bárányokból a tarkákra tartott igényt. A kontrollált társadalomban a nemkívánatos sötéteket ki lehetett kapcsolni a szaporodásból. A színesek kövekező generációjában folytatódott a 3:12:1 arány, vagyis a félholdak voltak a legtermékenyebbek, nemcsak Európában, hanem a Közel-Keleten is. A ritka fehér egyedek egyesüléséből viszont mindig fehér utódok származtak. (Sok fehér lány vált szürke Hamupipőkédé, de három éjszakán, azaz három generáción keresztül megtörtént fehér galambok segítségével a barna lencse elválasztása a tiszta búzától, mire létrejött az esküvő a királyfival.) Tételezzük fel, hogy ebben a korban volt a kezdete „a se nem szőke, se nem barna, az igái magyar fajta” nép kialakulásának, mint László Gyula mondja egyik munkájában. Kézay Simon a 13. században ide vezette vissza valószínű saját eredetét a Kiev környékéről érkezett kunok-\a\ szemben, akiket csak egyetlen betű más kiejtési mó4ja választ el a hunok-től. A Képes Krónikának a magyarság bibliai származására vonatkozó utolsó mondata: „... Magog ... bő esztendővel a vízözön után ment be Evilat földjére és feleségétől Énétől nemzette Magort és Hunort; róluk a magyarok és hunok nevezete” (Geréb ford.). A mondatból kiolvasható, hogy az utódok létrehozása nem Magog saját országában történt, ami a kisázsiai őshaza elhagyásának gondolatát támasztja alá. A fordítás értelmezésétől függ, hogy a japhetita Magog a hamita Evilat földjén a saját vagy a legyőzött Evilát feleségétől Éneh-töl, a tehén? Ünőtől nemzette őseinket. Kapcsoljuk hozzá a magyar hagyományt, mely szerint az utódok szarvassá váltak, miután beköltöztek az Erdő sűrűjébe, azaz Erdélybe, tehát kellett lenni egy szarvasünő anyjuknak. Hagyjuk nyitva a kérdést, hogy a két leírás között található-e összefüggés. 874