Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus IV.
A Képes Krónika szerint (a japhetita) Magog és (hamita, Eneh fiai Magor és Hunor voltak, ami időrendiségben tévesnek tűnik, mivel a Kr. u. 5. századi Hun birodalom korábbi volt, mint Magyarország kialakulása a 9. század végén. A krónikás azonban nem téved, ha a bibliai származtatás vizsgálata mellett maradunk. Josephus szerint „Magog fiai a mai szkíták”, ami világosan utal arra, hogy a két nép között valami közösség van. Herodot nem említi Magogot, de a szkíták keletkezési idejét ezer évvel korábbra, tehát a Kr. e. 2. évezred közepére teszi. A helyzet tisztázásának első lépése, hogy a japhetita Magog európai térfoglalását a Herodot által adott időpontra helyezzük, elsőszülött fiának Magoznak néppé válását az Erdő sűrűjébe való beköltözéssel hozzuk összefüggésbe, ahol a számos Mag-Ura helynév őrzi összetételében az ősapa és a folyamközi Ur-ból származó és egykoron itt megtelepedett szamáriaiak leányaival történt egyesülést. Ennek időpontja lehetett Herakles idején, mikor az argonautok Jason-nal az élen a Pontus Euxinus északi partjain többször partra szállva és harcba keveredve a helyi lakossággal innen közelítették meg a médek országát (nyomuk: Jassi, jászok), és ezek a támadások késztethették Magóg és Eneh utódjait az erdélyi hegyekbe való beköltözésre a Déli-Keleti-Kárpátok körül fekvő termékeny területekről. Ki volt, mikor élt Magog másodszülött fia ? A válasz a következő fejezetre tartozik. Maradjunk még azon történelmi időben, mikor egy-két generációval később Trója elestét, azaz a Hetita Birodalom bukását újabb nagy tömegmegmozdulások követték. Kis-Azsia legyőzött és elmenekült népeinek sokasága lenn a csöndes Alvilágban, Ke- let-Európa ködös síkjain tengődött, ahol „árnyaikkal” később Odysseus találkozott. Aeneas Itáliában vetődött utódai alapítják Rómát, Paris leszármazottai pedig, a ga- laták - a Képes Krónika szerint Gomár utódnépei a Kárpát-medencében - Sycambriát. Itt a Krónika igazával szemben némi kételyem támad. A galáták lakhelyei Valószínűbben a Galla, Gál stb. nevekben kereshetők és Sycambria nem az ő hatalmi idejükben keletkezett, hanem a harmadik fiúról, Skytesről kapta nevét. A Krónika galatái azonosak lehetnek Herodot görög verziójú szkita eredettörténetének másodszülött Gelonos-&\al. Mikor a krónikás nekik tulajdonítja Sycambria alapítását, gyanúm szerint az Anjou uralkodóház tekintélyét akarja ezzel növelni, akiknek ősei az ókorban ugyan itt éltek, de új lakóhely keresésére kényszerültek Scytes érkezésekor. A Képes Krónikának „A magyarok eredete a szentírás szerint” című fejezete háttérbe szorította a Gesta Hungarorumban felmerülő kérdőjeleket. A magyar krónikások azonban nem felesleges időtöltésből tértek ki ezekre a részletekre, hanem távlatokat nyitottak a későbbi korok eseményeinek megértéséhez. SCYTHIA A Képes Krónika következő fejezete (5-6) nem nevezhető sikeresen megoldott kom- pilációnak a krónikás részéről. Események, időpontok és földrajzi adatok kúszálódnak össze benne, s az összefüggések megértését a fordítás pontatlanságai is megnehezítik. A fejezet címe: PRIMA ORIGO DILATACIONIS HUNGAORUM IN ORIENTE SCYTHIE „A magyarok elterjedésének kezdete Szittyaorság keleti részén” (Geréb ford.). Szerintem: „A magyarok első nemzetségének terjeszkedése Scythiának keleti részén.” A magyar törzs keleti irányba terjeszkedett? A helyzet akkor válik érthetővé, ha először Scythia határait és a szkita nép fogalmát tisztázzuk. Bendefy László: Anonymus és Kézay Simon mester Scythiája (1939. 2. o.) című munkájában írja; „... az a zűr-zavar, melyet Scythia földrajzi fogalma körül tapasztalhatunk, éppen onnan adódott, hogy magának a „scythia” névnek fogalma a szkita fogalommal, mint egy bizonyos nép megjelölésével a legszorosabban összefüggött, természetszerűleg és elkerülhetetlenül változásoknak volt alávetve.” A 875
