Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 6. szám - Ferenczi László: Domokos Mátyás: Varázstükrök között (kritika)
Szondi Lipót viszonyáról mond. Ezekről lenne egy-egy megjegyzésem. Egyoldalúnak érzem, amikor Domokos azon tűnődik, hogy miért bízott Illyés a bolsevikokban, holott egyetlen szerződésüket sem tartották meg (zárójelben hozzáteszem: csak a gyengébbekkel szemben, mert az erőt mindig tisztelték), amikor Illyés a Magyarok naplójegyzeteiben éppen a magyar történelmi tapasztalatok alapján jósolja meg München előtt, hogy a franciák nem segítik meg a cseheket. Szondiról szólva nem mond-e Domokos egy árnyalatnyival - valóban csupán egy árnyalatnyival - többet Illyés depresszióiról, mint amennyi verseiből és naplóiból kiderül? De ez az árnyalatnyi - azt hiszem - fontos. A problémát Domokos is érzi, érinti is egyik írásában, és azzal oldja meg, hogy egy nagy költő élete: közügy. Másként hiszem. Közügy, amit az író kiadásra szánt, de nem közügy, amit csak a barát tudhat. A klasszikus orvosi és ügyvédi titoktartás az irodalomtörténészre is vonatkozik. Talán megbocsájthatatlan, hogy ezt Domokos Mátyással vitatkozva mondom el (újra) holott ő (az általam ismert) legdiszkrétebb magyar és külföldi irodalomtörténészek közé tartozik, és valóban csupán két-három mondatát érzem feleslegesnek. Ugyanarról másképpen címen 1977-ben jelent meg Domokos első tanulmánykötete. Ma is ugyanarról ír, mint tizenöt éve, (és mint negyedszázada), a huszadik század második felének magyar irodalmáról: klasszikusokról és a (mindenkori) kezdőkről egyaránt. Ma is másképpen ír, nemcsak pályatársaihoz, hanem önmagához képest is. Domokos ugyanis nem egy író pályáját kötetről kötetre (vagy legalábis több köteten keresztül) követi, - és ez hálátlan kritikusi vállalkozás. Mert a jó író (gyakran) változik, és új könyvére a korábbi - még oly találó — megállapítás sem (mindig) érvényes. Domokos - a szeretettel szurkoló ítész - mindig követni próbálja az író változásait. Hűsége: érzékenységének és problématudatának állandó megújulása. (Szépirodalmi, 1991) 684
