Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - A MAGYAR '56 LENGYEL SZEMMEL - KÉT EGYKORÚ TUDÓSÍTÁS - Hanna Adamiecka: Láttam Magyarországot I-VII. (Tischler János fordítása)
gezték: „Ő a felkelés vezére, osztagunk parancsnoka, forradalmi bizottságunk vezetője”. Akkor elhatároztam, hgoy beszélnem kell ezzel a mindenhol jelenlévő „vezérrel”. Tervemhez kedvet kapott Wiktor és Marian [Woroszylski és Bielicki - T. J.] is. Dudás beleegyezését adta. Árpi a vállán keresztülvetett géppisztollyal vezetett bennünket a zajos folyosókon. Az egyik helyen a fegyveresek kettős sorfalat álltak, egy másik helyen delegációk várakoztak. Az ismerős felkelők egyike futtában felénk kiáltja: „Még nem tudjátok, a szovjet tankok a repülőteret támadják, a mieink segítségére megyünk”. Végre több helyen való bejelentkezés után egy alacsony, vörös hajú titkár bevezet minket egy szobába, ahol Dudásra kell várnunk. A vezér szeret pózolni. Ez az első pillanattól fogva látszik, amint a szobába energikus léptekkel bejön, egyéni stílusban a vállaira vetett kabátban. Csinos arc, durván faragott vonásokkal, fekete, intelligens szemek az uralkodóan összehúzott szemöldökök alatt. Kevés ideje van, rögtön indul a repülőtérre. 10 percet jelöl meg a lengyel újságírók számára adandó interjúra - ebből a 10 percből egyébként jóval több lesz. Kérdéseinkre rövid mondatokkal válaszol. Politikai programja röviden: a szovjet tankok kivonása, a forradalmi tanácsoknak és bizottságoknak legitim hatalomként való elismerése, teljes támogatás a kibővített, koalíciós Nagy-kormány számára. Általános, titkos választások. A szocialista országokkal való barátság fenntartása. Az 1945-ös forradalom vívmányainak - vagyis az ipar és a bankok államosításának, valamint a földreformnak - megőrzése. - „Nem fogunk megtűrni semmilyen jobboldali formációt és csoportosulást - szögezi le nyomatékosan -, ugyanúgy, ahogy nem fogunk megtűrni semmilyen idegen hadsereget hazánk földjén. Célként a szocializmust tűztem ki.” Dudás elég jelentős szerepet kíván játszani az ország politikai életében. Az ember érzése az, hogy nála személyes - nagyravágyó - motivációk kerülnek előtérbe. Hangsúlyozza, hogy a múlt éjjel Moszkvával beszélt telefonon, a szovjet csapatok kivonásának, és közös lépések felvállalásának ügyében, amelyeknek célja a magyarországi helyzet rendezése. Ma éjjel pedig Hruscsowal szándékozik összeköttetésbe kerülni. Marian beszámol az önbíráskodásokról, amelyeknek tanúja volt. Dudás azonnal parancsot ad az ügy kivizsgálására, és a bűnösök megbüntetésére. Hátul titkárnő ül, aki a „vezér” minden szavát jegyzi. Életrajzot kérünk tőle. A lánghajú titkár fogja betölteni a biográfus szerepét. Dudás elbúcsúzik tőlünk, és két fegyveres felkelő kíséretében távozik. Az ajtónál a puskájára támaszkodó Árpi rajongással teli pillantása kíséri őt. Dudás foglalkozását tekintve gépészmérnök. A háború előtt a kommunista párt tagja volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után a Kisgazdapártba lépett be, 1946-ban más aktivitákkal együtt letartóztatták. Nemrég engedték szabadon és rehabilitálták. A felkelésben először egyszerű katonaként vett részt, állítólag rendkívüli hősiességével tűnt ki (a fiúk erről számos történetet meséltek el, miközben az éjszakai órákban a varsói telefonösszeköttetésre vártunk). Azután egy csoport alakult körülötte, amely egy erős és szervezett osztaggá nőtte ki magát. Nem véletlenül szentelek ennyi helyet az ő személyének és csoportjának. 268
