Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 2. szám - G. Komoróczy Emőke: A Mélyből jöttek és a Magasba törtek (Brta Sándor-Újvári Erzsi költői indulása, életútjuk a Tanácsköztársaság bukásáig) (tanulmány)

JEGYZETEK

1 A Galilei-körbeli Ma-estről lásd: Szélpál Árpád: Forró

hamu, Magvető, Bp. 1984. 253-55. o. Kassák Lajos: Egy ember élete, Magvető, Bp. 1983. II. k. 315-320. o.

2 Kassák: i. m. 327. o.

3 u. o. 395-97. o. valamint Szélpál: i. m. 310-11. o.

4 A Révai-cső port kiválásáról, új folyóirat-alapítási terveiről lásd: József Farkas: A Nagy Október forradalmasító hatása a magyar irodalomban (in: írók, eszmék, forradalmak, Szépirodalmi, Bp. 1979.)

5 Barta Sándor: Szabadulás = MA 1918. nov. 20. (III.

11. sz.)

6 A MA következő számban (III. 12.) Kassáit programadó írása: Tovább a magunk útján

7 Barta Sándor következő versei jelentek meg a hazai MÁ-ban: Póznák alatt (II. 6. sz.), Falun (9. sz.), Villamos, Disszonancia, Kánikula (11. sz.), Épülő ház, Tónus (III. 2. sz.), 1918 besompolygóján (4. sz.), Telep (3. sz.), Az Univerzum dicsérete (5. sz.), Üvöltés júl. 28-ára, Kedvűség terrászáról (8-9. sz.), Primitív Szentháromság (11. sz.), Fiatalember (IV. 1. sz.);

8 Komédia II. évf. 10. sz. (1917. aug. 15.); Dac (1917. nov.-dec.)

9 Illyés Gyula Barta Sándor 1962-ben kiadott válogatott

verseinek Előszavában íija: ezért a versért az egész „forradalmi ifjúság* rajongott; ő maga is „betéve tudta", s később, párizsi tartózkodása alatt franciára is lefordította „a magyar avantgárdnak ezt a méltatlanul nem emlegetett, valójában a Mesteremberek szomszédságára érdemes klasszikus kísérletét”. A vers azután bekerült „A magyar költészet francia nyelvű, antológiájába”, amelyet Gara László a 20-as években állított össze; majd a PEN 1932-es világkongresszusán Budapesten Jules Romains „mint jellegzetes és új lelkületű s kifejezésű magyar költeményt” citálta József főherceg és Berzeviczy Albert előtt.

10 A költeményt elemzi: Bori Imre (in: Az avantgárd apostolai, Forum, Novi Sad, 1972), Aczél Géza: „Az '■ ember is csak barátos vagy ellenes matéria” (in: Termő avantgarde, Szépirodalmi, Bp. 1988; 189-195. o.

11 Újvári Erzsi első írásai A Tett 1916. márc.—ápr. számaiban jelentek meg (Háború! Asszony!! Holnap!!! - Ül. Vízió)

12 További írásai a hazai MÁ-ban: Menekülők (I. 2. sz.),

Próza 1-3: 1917. febr. (II. évf. 4. sz.), Próza: 4 (6. sz.), Próza: 5 (II. 7.), Próza: 6 (II. 8. sz.), Próza: 7 (ll.sz.), Próza: 8 (III. 3. sz.), Próza: 9 (III. 6. sz.), Próza: 10-11 (IV. évf. 3. sz.), Jelenetek: Vándorlás (III. 8-9. sz.), Két ember (IV. 6. sz.)

13 Kassák: L m. II. k. 470. - majd 517. o.

14 A MA 1. világnézeti különszámában - 1918. dec. - Barta S.: Tevőség - Újvári Erzsi: Asszonyok

15 A Vörös zászló c. kötet a MÁ-ban megjelent verseken

kívül néhány újabb verset is tartalmaz: Ki vagy? - Költőkhöz - Vers - Háborús - Nyár 1918 - Asszony!- Mi - Szifiliszes lakatoslegény a Barcsai utcából

16 Szélpál: i. m. 415/16. o.

17 A MÁ-ban mindhárom előadás szövege megjelent: Kassáké az ápr. 10-i, Máczáé a máj. 15-i, - Bartáé a jún.

1-i számban

18 Barta Út c. „prózai költeménye” az 1919. ápr. 10-i sz.-ban; első „meséje" (A szegény meg a ravasz emberről, a kalácskahúsú asszonyról a fűről a fáról a vízesésről; életről halálról) a máj. 15-i számban jelent meg

19 Kassák: i. m. 600-603. o.

20 A MA körül kibontakozó vitákról, a MA betiltásának körülményéiről lásd: József Farkas: „Tovább a magunk útján" i. m. 132-134. o.

Dokumentumok - A MA és a Tanácsköztársaság (közli: Csapiár Ferenc, in. Magam törvénye szerint; PIM és Múzsák, 1987. 149-160. o.

216