Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 2. szám - Takáts Gyula: A visszavett alkotmány - avagy új nagyidai álmok (poéma)
az angyalát nagy hangosan még akkor is, ha véle a legjobbat eresztjük, égre... De toldjuk csak azért is, még tovább, nem Istókunk, az Angyal válla feleljen most már érte. 10 És akkor majd, azaz hogy Most- tudom, isten nevét kicsinnyel írni bűn - de így is esküszöm, hogy fügefáimat kivágatom.- Kísértés nincs tovább és kész! - Ragyogjon végre szóban is a Tett. Még akkor is, ha így!... Tehát Isten hozzád, pannon derű!...- De mért, hogy a munka helyett a sínről lépve itt e tájon a Tégy helyett mégis a sűrűt és sajátra hasznosat ravaszság és ügyesség hozza csak, mint róka a csibét?- Dolgozni kézzel hát?... - Szegődj el Csórival inkább valakihez! Okos kérdés az első. Hasznos tanács reá a válasz... Dísztárgyak már úgyis szerszámaink s divatja jáija újra, munkát kerülve várni égit, ekként ragadva meg a dolog végit... Kapavágást se tegyél érte, végrendeletbe mondom hát tovább. A mandulásom így legyen a „Szárnyas Sellők”-nek, azaz a maradi modernek fogadója. A hordóim a Szónokok alá és ihletőnek még nekik adom nemes-penész közt ért borom. És mert a pénz is mind odaszalad, ahol csak támasztják a falakat,- apropó fal, tehát házam, kertem legyen a városé. -
