Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1. szám - Kertész Ákos: Díszbemutató - avagy a régi sláger még egyszer bevált (Kacagtató rémdráma két részben)

A színpadon a büfé látszik - előadás alatt. A berendezés szegényes, szedett-ve- dett. A pulttá alakított asztal mögött Steiner áll. A háttérben a tánckar egy része mint tündérlányok, köztük Barna Ágnes. A Gonosz Mostoha (Balogh Ibi) a pultnál most kap be egy felest. Kintről a János vitéz előadásának hangfoszlányai hallatszanak be. Harag-Hradinek Mátyás settenkedik be a büfébe. HARAG Béla bátyám... Nagy elvtárs? STEINER Mi van vele? HARAG Nincs itt? STEINER Miért, itt van? HARAG Azt kérdezem! STEINER Hát itt nincs, láthatod. De itt van? A Színházban? HARAG Persze, most jött! Rám vadá­szik. STEINER Hát itt még nem volt. Gyere nyugodtan. HARAG Adjon egy fröccsöt. STEINER (visszaballag a pult mögé, kitölti) Fizetsz? HARAG Miből? írja a többihöz. Harag leül, belekortyol a borba, hallgat­ja a nótát. „Szemétle zárta aaa haláá- ál..." Steiner folytatja a rakodást a büfé polcain. Nagy elvtárs lép be jobbról. Ha­rag észreveszi, villámgyorsan lebukik az asztal mögé. Aztán a tündérlányok taka­rásában próbál elosonni, végül a pult mögé bújik, később Steiner lába közt igyekszik egérutat nyerni. Nagy nehezen kimenekül. Közben: NAGY Hol van ez a fiú? STEINER Mit adhatok, Nagy elvtárs? NAGY Nem látta ezt a fiút? STEINER Miféle fiút? NAGY Hát a Partizánt! A Harag Matyit! STEINER Nem én. NAGY Azt mondták, itt van a büfében. Nem is járt itt? STEINER Hát lehet, hogy volt itt, hogy itt is volt, ugye, hogy erre járt, bené­zett, de nem mostanában. Harag most van éppen Steiner lába kö­zött. Nagy elvtárs körülnéz, észreveszi az asztalon Harag otthagyott borát. Szóra­kozottan rábámul. STEINER (gyorsan a Gonosz Mostohá­hoz) Meg se iszod a borodat? BALOGH A boro...? (kapcsol) Ja, de­hogynem. Majd utána. Most jön a je­lenetem. Munka közben nem iszom. Tedd el addig Steiner elvtárs! (az „elv- társ” Nagynak szól) Nagy elvtárs a táncos lányokhoz fordul, megcsipkedi az arcukat, megpaskolja a feneküket, élvezettel potyázik. NAGY Hehe. Hehehe. Csak így tovább, csak így tovább! A lányok buzgón riszálnak, kacéran sik- kantgatva, heherészve kivonulnak. NAGY (elkomorodva) Szóval nincs. STEINER (bólogat) Nincs, nincs. Mi nincs? NAGY A fiú! (Harag eddigre már kime­nekült) STEINER Ja, az nincs. Mit adhatok, Nagy elvtárs? NAGY Mit...! Hát konyakot! Nem ér­tem, hová lett itt mindenki... Ma sen­kit sem találok... STEINER Ez a hat húszasból van. NAGY Micsoda?! Hat húszas konyak? STEINER Örmény konyak, Nagy elv­társ. Nagy elvtársnak nem adom azt a vacak kommercet. NAGY Mmmmmmmm... (élvezettel föl­hajtja s hűti utána a gégéjét. Hirtelen keményen) Hol ez a fiú?! Nagy nem fizet, Steiner nem kéri, viszont újra tölt. STEINER Nem értem én sem... pedig itt van a színházban éjjel-nappal, szinte itt él... NAGY Éjjel-nappal?! És mikor ír? STEINER Hát itt ír! Itt, ugye, ahol hat rá a légkör, a színészek, a masztix­szag, a kulisszák, a zsinórpadlás... Na­gyon szépen halad. NAGY Hogy-hogy halad? STEINER Hát a darabbal, ahogy hal­lom. NAGY Mi az, hogy „halad”? Hát nincs kész? Már két hónapja kapom a jelen­tést, hogy jól halad”. Legutóbb vi­szont azt jelentette, hogy készen van. STEINER Ja, hogy a darab! Hát az kész! Persze, hogy kész! Totál kész! Azt beszélik, zseniális. NAGY Maga látta? Olvasta? STEINER Én?! Egy büfés, egy ruhás, egy általános hátramozdító? Kis em­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom