Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Kurucz Gyula: Kelet és Nyugat határán XII.
KURUCZ GYULA Kelet és Nyugat határán XII. Iszonyatosan forró a kora nyár. Meglepő és szokatlan az örökké hűvös, örökké nyirkos Berlinben. (Köröz itt egy történet: Pár évtizede a külügynél klímapótlékot állapítottak meg Berlinre a rendkívül nehezen elviselhető időjárás miatt. Valamelyik otthoni minisztériumi vezető felháborodottan eltöröltette. Aztán ő került ide — keletnémet - nagykövetnek. S évekig átkozta saját korábbi döntését, miközben marokszámra ette a fejfájás elleni gyógyszereket, álmatlanságban szenvedett és rossz volt a közérzete. Talán ez a magyarázata az iszonyatos északnémet turizmusnak: aki itt kibír az állandó ködben, esőben, nyirokban néhány hónapot, az évente többször akar napos, száraz vidékre menekülni.) Az emberek ingerültek a hőségtől, még a megszokottnál is agresszívebbek. A Magyar Házban mi is sokat szenvedünk, nincs szellőzésünk (majd két évtizedig hallgattunk arról, hogy a lakbérben is benne foglalt klímaberendezés nem működik, s a déli oldalon az irodákban 30 fokot mutat a hőmérő). Jűniustól szeptemberig átalakítjuk a Házat, hogy szeptembertől - az eddigi, nem kevés eredményre építve - minden kihívást és további előretörést álljunk az új struktúrával. A mintegy 1 milliós vállalkozásnak felénél valamivel többet áll Magyarország, a többit itt kell összeszednünk. Már csak 100 000 hiányzik. Arra számítottunk, hogy júniusban csökken a hajsza, de nem, ha lehet, még több az apró gond, az intéznivaló a bezárt intézményben is. Július első napjaiban elérkezik a nyaralás ideje. Ha bármerre indul az ember, útközben minden tárgyalási lehetőséget felhasznál. Bonn felé tartunk, hogy a szeptembertől végre biztató fólállású nagykövetségen megbeszéljük a végre megvalósítható, az egész országot jól koordináló együttműködést. (Kétévnyi munkába telt amíg Münchenbe, Stuttgartba és Bonnba is megfelelő terepismeretű és elszántságú vezető diplomaták kerültek. Ősztől teljes gőzzel akaijuk indítani a munkát.) Az űzött, neurotikus, toldott-foldott keleti területről átautózunk a nyugodt, gazdag, rendezett kormányzó-fővárosi régióba. Már maguk az állapotok is magyarázzák, hogy miért nem jön gyorsan Berlinbe a kormány. Berlinben (nyugaton) minden gazdag, szép, kényelmes negyed foglalt, magántulajdonban van. (S a magántulajdon sérthetetlen.) Az ide települők csak a zűrzavaros, lezüllesztett, rosszul ellátott (tehát még szabad) keleti területre költözhetnek. A Rajna menti zöld dombokon elfészkelt politikai vezető réteg szükségszerűen túl van ötvenes évein. Ha a kormány egy része csak a 90-es évek végén költözik át a dúlt fővárosba, a vezetők 2/3-a már nyugdíjas lesz, s nyugton maradhat szép lakóhelyén. Előzetes számítások szerint a kormány személy1095
