Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.
hívták. Muzulmánként szerepel azonban Veda, a burtaszok földje Julianus barátnál is, s Rubruk is szaracénnak, muzulmánnak nevezi a Merdas népet. A burtaszok mohamedánizmusa azonban nem régi keletű, mint azt egyesek már a X. századra föl teszik arab források alapján (Györffy Gy.r Krónikáink i. m. 72-3), mert ezekben a forrásokban a burtaszokra a volgai bolgárokra vonatkozó adatokat vittek át (Zaxoder, B. N.: Kas- pijskij svod i. m. II. 37). A X. századot illetően adataink arra utalnak, hogy az egyébként is keverék nép burtaszok, pogányok, egy részük pedig zsidó vallásra tér, ami bizonyára kapcsolatban van a kazároktól való függésükkel. A zsidó hitre tért burtaszok utódjai lesznek a Piano Carpini által említett bruta- chok. Carpini ezeket egyszer a kunok és a mordvinok között említi (Wyngaert, A. van den: i. m. 89/, más alkalommal a kunoktól délre, a tatok és a zikek közé helyezi őket (uo. 112). A tatokon a leírás földrajza alapján csak a Krím félszigeti, keresztény tatok érthetők (vö. Schütz, E.: Acta OrientHung. XXXI. 1977. 82-3), így az északnyugat-kaukázusi zikek és a tatok közé helyezett brutachok csak a Kercsi-szoros vidékén, illetve a Krím félsziget keleti részén lehetnek. A kunok és a mordvinok közé helyezett brutachok ugyanazon a területen vannak, ahol korábban is, meg a XIII. században is (Bundaz, Merdas) a burtaszokat találjuk. Némi nehézséget jelenthet a brutachok és a burtaszok azonosításánál az eltérő névalak. Ne feledjük azonban, hogy a brutasi a burtaszok nevének szabályos orosz változata (pl. PSRL 37. Leningrad 19822 76: bru- tasy, de a „Slovo o pogibeli russkoj zemli”-ben burtasi). Az óoroszban a többes számú brutasi formából téves elvonással keletkezhetett egy egyes számú brutaxb a monaxb - monasi, pastuxb - pastusi mintájára. Mivel azonban a brutachi név csak Carpininél fordul elő, nem lehetetlen, hogy e névalakért lengyel tolmácsa, Benedictus Polonus a felelős (le. mnich - mnisi, Czech - czesi stb.). Mindenesetre nem igen lehet kétséges, hogy a brutachok a burtaszokkal azonosítandók, hiszen a burtaszok Julianusnál is, Rubruknál is szerepelnek, aligha hiányozhatnak Piano Carpininél. Mindez azt jelenti, hogy a kazár környezetben zsidó hitre tértek (egy) része a kazár birodalom bukása után a Krím félszigetre húzódott. Ha ez így történt a zsidó hitre tért burtaszoknál, így történhetett a zsidó hitre tért kazároknál is. Hogy ez a jelenség általános, s nem egyedi volt, azt további adatokkal támogathatjuk meg. A Krím félszigeten a XIII. század óta biztos ismereteink vannak egy németül beszélő népcsoportra. EzeketUdlső ízben Rubruk említi 1255-ös útleírásában. Szerinte Kerszon és Szudak között negyven kis város van, s sokan vannak köztük gótok, akik németül beszélnek (Wyngaert, A. van den: i. m. 170). Rubruk németül beszélő gótjai (Gothi quorum idióma est teutonicum) feltűnnek Giosafatte Barbaro 1543-as útleírásában is, itt Gothia lakói, a gótok „parlano in todesco”, német szolgája beszélni is tudott velük, s nyelvük csak annyira különbözik a némettől, mint a friuli a firenzeitől (Skríinskaja, E. C.: Barbaro i Kontarini o Rossii. Leningrad 1971. 131-2., I viaggi in Persia Degli ambasciatori veneti Barbaro e Contarini. ed. Lockhart, L.-Morozzo della Rocca, R.-Tiepolo, M. F., Venezia 1973. 96). Barbaro előtt említi a gotokat János, Sultaniye érseke 1404-ben. Szerinte a görögök vallását követik, s a skótok leszármazottai, nyelvük az angolhoz hasonló (Tardy L.: Acta OrientHung. XXXII. 1978. 90). 1554-ben Konstantinápolyban Busbecq, a bécsi udvar flandriai származású követe találkozott két „germán” eredetű krímivel, s ezek nyelvéből mintegy 80 szót fel is jegyzett (Augerii Gislenii Busbecquii Legationis turcicae epistolae quatuor ... Hanoviae. 1605). Busbecq ezeket nem nevezi gotoknak, kinézetüket és nyelvüket a flandriaihoz hasonlítja. A germán és gót nyelvészeti kézikönyvekben közhelynek számít, hogy ezek valóban a gótok leszármazottai vagy hogy valóban keleti germánok, de pontos kapcsolataik nem állapíthatók meg. A Busbecq által lejegyzett szavak azonban jellegzetesen modemek, s annak sincs sok valószínűsége, hogy a gótok a XVI. századig megmaradtak volna (Schütz, E.: Acta OrientHung. XXXI. 1977. 93—4). Igazat kell adnunk Busbecqnek, amikor ezt a nyelvet a flandriaihoz hasonlítja, közölt szavai jellegzetesen alnémetek: Hús - ház, Siluir - ezüst, Salt - só, Apel - alma, Schieten - nyilazni, Schlipen - aludni stb. Gót szavakat 1042
