Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 2. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége II. (tanulmány)
volt a magyar szókészlet része (Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. 250). A Botorul „beszélő” név mellett az Opour alighanem az avarok emlékét őrzi, ez a török apar „avar” (Orkun, H. N.: Eski türk yazitlan I. Istanbul 1936. 75 stb.) névnek a mondái szövegben átalakult alakja, amelynek Apor modernizálásáról nem igen mondhatunk semmit. Ez mindenesetre valami olyasmiről tanúskodik, hogy a magyar néphagyományban, a magyar mondák között volt valami emléke Konstantinápoly 814-es ostromának emlékének, természetesen egészen átalakult formában. Anonymus pedig valamilyen oknál fogva kételkedett az Ákos mester által lejegyzett mondában. Szilágyi L. és Mátyás F. érveinek cáfolata után kevés akadhat még, amellyel foglalkoznunk kellene. Hiszen ahogy Szilágyi már Mátyás Flórián nyomaiban lépkedett, úgy a többi esetben is az figyelhető meg, hogy a későbbi irodalom régen megforgatott érveket kísérel újra felhasználni. Nem különösebben szerencsések azok, amelyeket Pauler Gy. állított össze. Mivel Anonymusnál hiányzik Ausztria említése, meg Stájerországé is, úgy gondolja, hogy Anonymusnak ennek előtte, tehát III. Béla korában kellett írnia (Száz. 1883. 98, 99-102). Az előbbi azonban önálló hercegségként 1156-tól megvan, az utóbbi ugyan csak 1180-tól, de a rávonatkozó adatok már 1155-től kezdődnek (Jakubovich E.: in: Klebelberg-emlékkönyv. Bp. 1925. 200). Igaza van tehát Jakubovichnak akkor, amikor arra utal, hogy Pauler érvei II. Béla kora mellett szólnak. Emellett nehéz mit mondanunk arról, hogy Anonymus Csehország hercegét emlegeti, pontosabban a csehek hercegéről szól (dux Boemorum SRH I. 77), márpedig Csehország 1198-tól királyság, de ezt az érvet odasorolhatjuk Pauler Ausztriája és Stiriája mellé, hiszen ezek így együtt II. Béla korára utalnak. Ehhez azonban hozzá kell tegyünk valamit. Anonymus túl sokat foglalkozik a Boemi, csehek elleni harcokkal. Ez viszont nem utalhat másra - ha ilyen történeti utalásokat keresünk, mint Ottokár korára, tehát IV. Béla késői éveire, V. Istvánra, ill. Kun László korai éveire!. Ezzel együtt persze arra is, hogy vigyáznunk kell Anonymus korrögzítésében az ilyen történeti adatokra. Annak ellenére, hogy bizonyosak lehetünk abban: Anonymusnál a cseheknek azért van hercege, mert „archaeológiát” ír. Meg hát mégsem arról beszél, hogy Csehországnak hercege van, hanem a csehek hercegéről, márpedig a Magyarországra általa betelepített cseheknél másról aligha eshetne szó. Lényegesebb ezek mellett Pauler bolgárokkal kapcsolatos érve. Glad (a szövegben eredetileg Gaad) Vidinből kunok, bolgárok és vlahok segítségével jön ki (SRH I. 90). Persze e kijövésnél előbb még csak a kunokról esik szó (SRH I. 49-50), ami meggondolkodtató lenne egy olyan feltevésnél, amely egyértelműen az Aszenida bolgár cársághoz, ill. annak megalakítása utánra próbálja helyezni Anonymus szövegének létrejöttét (Pauler Gy.: Száz. 1883. 112-3). De ténykérdés: a Gladról elmondott dolgok — serege összetétele — valóban nagyon emlékeztet az Aszenida állam népi (?) összetételére. Hogy ez mennyire időtálló volt, arra vonatkozóan Györffy Györgyöt kell idéznünk: „Perdöntő értéke van ebben a vonatkozásban (Pauler érvei alapján, V. G.) Anonymus azon kitalált elbeszélésének, hogy a IX. században a bulgáriai Vidinből jött Gálád (sic!) vezér kunok segítségével (auditorio Cumanorum) foglalta el a Maros és a Duna közötti területet ... majd kun, bolgár és vlach segédcsapatokkal harcolt a magyarok ellen. Bulgáriában 1186-ban Ászén és Péter felkelése nyomán jött létre a második bolgár cárság, amely kun, bolgár és vlach népelemekre támaszkodott. A XIII. század közepével viszont a kun és vlach elem eltűnik Bolgárországból” (Györffy Gy.: Anonymus i. m. 33. - a dolgozat először 1970-ben jelent meg). Sajnos, a kun és vlach „elem” nem tűnik el a XIII. században sem Bulgáriából. Györffy ebben az esetben nyilván nem emlékezett saját, 1965-ös forráskiadványára, ahol azt olvashatta Rubruknál, hogy „Blakia, que est terra Assani” (vö. Napkelet felfedezése, ed. Györffy Gy. Bp. 1965. 414. j), s persze az egész szöveg - mármint Rubruk szövege - 1257 után íródott! És hogy magyarázzuk a bolgár cárok között a XIII. század végén, a XIV. században a Tertereket és Sismanokat, ha nincs Bulgáriában kun „elem”? A bolgár, 149
