Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége I. (tanulmány)
promulgatio-formuláját: „Notum sit omnibus ...”, így aztán a szöveg valóban szóban elmondott lesz. Ugyanakkor elhagyja Ákos mester szövegének modem részeit, kimaradnak a capitaneus és communitas szavak, ezzel jóval régibbé teszi a szöveget forrásánál, egyébként nála nem szokatlan archaizálással. Mivel Anonymus és Ákos mester egyéb párhuzamos helyei közül több hasonlóan értékelhető, ki kell mondjuk, hogy Anonymus használta Ákos mester munkáját. Az a mintája az utolsó fejezetben elősorolt beköltöző vendégek esetében is. Történeti irodalmunkban Ákos mester az első, aki a jövevény nemzetségek listáját összeállítja (Mályusz E.: Az V. István-kori gesta 62 kk., A Thuróczy-krónika 48), őt vette példának Anonymus, amikor felsorolta a beköltözött Billa és Bocsut, Hetent és Thonuzobát. Természetesen a királyság kora előtt keletről, Scythiából költöztette be ezeket, ezzel is „régiségét” igazolandó. Anonymus műve tehát 1272 után (vö. Mályusz E.: Az V. István-kori gesta i. m. 71-2) és 1282-85 előtt keletkezett. Mivel — mint látni fogjuk - valószínűsíteni lehet, hogy a gesta megírásának oka éppen Ákos mester művének megismerése volt, elkészültét előzetesen a XIII. század hetvenes éveinek első felére tehetjük. Apontosabb keltezéshez azonban még alaposabban el kell mélyednünk Anonymus munkájában, s ezt azért is meg kell tennünk, hogy kideríthessük, mitől tűnt a kutatók többsége számára annyira „archaikusnak”, hogy még a közelmúltban is nem csak 1200 körűire, hanem a XII. század közepére is keltezték, nem szólva arról a - szakkörökön kívül - ma is felbukkanó vélekedésről, hogy egészen korai elemeket őrzött volna meg. (Folytatjuk) 73
