Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám - Pusztay János: Kapcsolataink a Baltikummal és a finnugor népekkel (tanulmány)
PUSZTAY JÁNOS Kapcsolataink a Baltikummal és a finnugor népekkel Európában a kis népek vannak — ha nem is lélekszámúkat tekintve - többségben. Évezredes történelmük során gyakran változott státuszuk, többen soha nem érték el vagy csak rövid egy-két évtizedig élvezhették az önálló államiságot. Szerepük azonban, legalábbis regionális érvénnyel, tagadhatatlan az európai kultúra formálásában. Magyarország az egyik szorgalmazója volt annak a kezdeményezésnek, amely az ún. kis népek kulturális értékeinek egymással s a nagyvilággal való megismertetését segítené elő. Ennek a kulturális programnak meg kell teremteni a tudományos hátterét is. írásomban egy eddig meglehetősen periférikusnak tartott, s ezért elhanyagolt területre, a Baltikummal s a Szovjetunióban élő kis - elsősorban finnugor — népekkel kialakítandó szorosabb kapcsolatok szükségességére szeretném felhívni a figyelmet. Elsősorban a tudomány és a felsőoktatás oldaláról vetem föl a kérdést, s bár ennek a megközelítésnek nélkülöznie kell az aktuálpolitikai szemléletet, ez utóbbi hatása alól mégis nehéz szabadulni. A rendszerváltással nemzetközi tudományos kapcsolatainkban is új fejezetnek kell kezdődnie. Ezt az új fejezetet azonban nem a (napi) politika, hanem a tudomány hosszú távú szempontjai és érdekei alapján kell kialakítani. Az eddigi, sok területen esetleg aránytalan, a Szovjetunióval ápolt tudományos kapcsolatokat nem válthatja föl ezen kapcsolatok teljes felrúgása, s a nyugati együttműködéssel (ha nyelvileg nem volna abszurd, azt mondanám: orientációval) való helyettesítése. Az új kulturális és tudományos szerződéseknek a tárgyszerű, szakmai, azaz ideológiától mentes együttműködési formákra kell kiterjedniük. A BALTIKUM A három balti köztársaság (Észtország, Lettország és Litvánia) nyelvileg ugyan különbözik egymástól, történelmileg és kulturálisan azonban sok szál fűzi őket össze egymással. A nyelvrokonság révén Magyarország kapcsolatai Észtországgal a legerősebbek e térségben, bár meg sem közelítik a finnekkel ápolt kapcsolatok szintjét. Az észtekkel a kapcsolataink még a múlt században alakultak ki, s a XX. század 20-30-as éveiben, az észt függetlenség idején érték el tetőpontjukat. A kapcsolatok ápolására az utóbbi évtizedekben foként a szovjet-magyar kulturális egyezmény keretében nyílott - szerény - lehetőség. Ennek mértékére legyen elég egyetlen példa: amíg ma mind a négy magyarországi finnugor tanszéken dolgozik finn lektor, addig észt lektor egyetlenegy sincs. (A pécsi egyetem uralisztikai tanszékén 1990 őszén dolgozott négy hónapon keresztül észt vendégtanár.) Az „éneklő forradalom” népe iránt csupán az elmúlt esztendők során fokozódott a — társadalmi — érdeklődés. (Szolnok megye úttörő szerepét kell kiemelni, ti. itt jött létre Észtországgal „testvérmegyei” kapcsolat, ami már hosszabb múltra tekint vissza. Az elmúlt egy-két évben másutt is alakultak 74
