Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - B. Juhász Erzsébet: Molnár H. Lajos: Falra hányt esztendő (kritika)
B. JUHÁSZ ERZSÉBET Molnár H. Lajos: Falra hányt esztendő Ha kényszerűségből kel útra az írástudó, önmagát is zavarba hozza áezertőr gyanakvásával. Hit és szkepszis egyszerre él benne, bár az alattomos, majd egyre agresszívabb üldöztetés elől menekült, immár megtört egészséggel és megviselt idegrendszerrel. Molnár H. Lajos is úgy vélte, bogy a köréje épített labirintusból csak úgy találhat kiutat, ha Erdélyből áttelepül Magyarországra. Öniróniával jellemzi ezt a lelki állapotot: „ízlelem a kettős hontalanság áldásait”. Marosvásárhely, Kolozsvár, Resica, kísérlet a színipályával, a kárpitosmesterséggel és a bábosok varázslásával, gyógypedagógusi pálya, ipari pszichológus munka, s végül az újságírói hivatás, ez az a múlt, amelyet hátrahagyott. És persze azokat a köteteket, amelyek e tapasztalás útján megszülettek. Molnár H. Lajos minden patetikus érzés nélkül említi, hogy írásra nem valamiféle ihletnek is nevezhető belső sugallat késztette, hanem az erkölcsi és politikai tudatot egyaránt irritáló külső körülmények és tények. „Továbbra is a nehezét szeretem”, említi határozottsággal, fontosabb számára a megélt igazság dokumentumértéke, mint a fikció szabadsága. Művei szocioregények, a lejegyzett valóságot szinte védelmezi a közvetettebb szépirodalmi feldolgozás tényeket elfedő hatásától, az utóbbi lehetőséggel tehát csak mértékletesen él. Az És akkor átmentem a tűzön (1978) című kötetében sokat próbált, kérges kezű kohászok életútját jegyzi le. ADonki Ákos (1981) egy tiszta hitű falusi fiatalember manipulált városi, szakmunkás létének útkereső drámája. A férfi Don Quijote-vé vált a szólamok, szabályok és bürokratikus korlátok között, amelyek nyomorfeltételek közé juttatják, deformálják normális ítélőképességét is. Homályos gyanakvással érzi, hogy ahová tiszta hittel igyekezett, az a cél kietlen világot rejt. A kötet 1987-ben a Magvető Kiadó gondozásában is megjelent. A Falra hányt esztendőnek olyan viszontagságos sors jutott, mint szerzőjének. A mű előélete 1983-ban kezdődött Romániában. AKriterion Könyvkiadó úgy jelentette meg a regényt, mintha a cenzori tiltások alól ez a mű valamilyen szerencse folytán kivétel lehetne. Amikor hetvenkét órával később e mulasztást a kontrollgépezet emberei felismerték, gyorsan intézkedtek: eltüntették a könyvesboltokból, de még a könyvtárak polcairól is a kötetet. A kivizsgálás és a betiltás tortúrája után pedig csendre intették magát a szerzőt is. Molnár H. Lajos türelemmel várakozott négy esztendőt, remélve, hogy újra megszólalhat, de hiába várt. Látogató-útlevelet azért, szintén valami véletlen folytán, kapott Magyarországra, így maradt itt minden előzetes elhatározás nélkül 1987-ben. A Falra hányt esztendő magyarországi kiadását szociografikus érdeklődésének, dokumentumtiszteletének hangsúlyozásával bocsájtotta útjára: „Nem regény ez, inkább tudósítás a valóságban megesett dolgainkról, tulajdonképpen beszámoló életem egy évéről. Fikciónak mindössze a tulajdonnevek megmásítása számíthat. Esetleges regényessége abból sarjadzhat, hogy a sorsunk ilyen. Már egy, legalábbis szándék szerint hiteles riporteri ábrázolás is a képzelet szüleményének tűnhet. Sajnos nem az.” Molnár H. Lajos részletező, aprólékos, kockázatvállaló őszintesége megrendítő. Mintha 764
