Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Besenyő Sándor: A koronázási palást vitatott kérdései (tanulmány)
is gondolhatunk. Itt Ádám nem az eredeti bűnnel kapcsolatban szerepel, mert ebben az esetben rendesen meztelen alakban ábrázolták, hanem mint az emberiség ősapja. A megváltás mystériumában nem az eredeti bűn alól való megváltás gondolata szerepel, hanem az emberiség bűneinek egésze: Ecce agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi fejezi ki az igazi értelmét. Van még a palástnak (volt bizánci miseruhának) egy eddig figyelmen kívül hagyott képcsoportja is. A prófétákat a megdicsőült Krisztustól elválasztó villaágon számtalan kerekbe foglalt alakocska van feltüntetve s ez a vonulat úgy látszik a miseruha első részén is végigvonult. Ezt onnan következtetem, hogy a mostani palástot összekötő pánton s a próféták utolsójára rávarrt, valamint az úgynevezett „mártírok” ellenkező szélén lévő személy mellére helyezett folton is ugyanilyen körben ábrázolt alakjai teljesen megegyeznek az előbbi alakok ábrázolási formájával. S az is vitathatatlan., hogy az e foltok szövetanyaga megegyezik a miseruha anyagával. Ha pontosan tudnánk, hogy a miseruha elején hol húzódott ezen alakok sora, esetleg következtetni tudnánk jelentésükre. így azonban biztos kiindulópont híján csak találgatásokra vagyunk utalva. A Pantokrator és az apostolok által megváltott világ üdvözültjei? Ki tudna jobb megoldást adni? Ha e piciny megoldatlan kérdéstől eltekintünk, talán sikerültebbnek látszik az általam felvázolt megváltási megoldás, mint az eddig megkísérelt Credo, vagy Ife Deum-i gondolatkörhöz kapcsolt megoldási kísérlet. Magyar vonatkozásban egy kis kitérőt engedek meg magamnak, 1Or. Bárányáé Oberschall Magda 1938-ban kiadott „Ungarische Messgewänder” című könyvvel kapcsolatban. Benne szereplő legrégibb magyar miseruhák mind a kereszt jelvényével szerepelnek. Köztük az egyiken Adám és Éva állatbőrbe burkolva: szeméremérzékeket kímélve. Hűen tükrözik ezek az ábrázolási módok a középkori egyházi felfogást a szent mise lényegéről: ... íme az Isten báránya, ki elveszi a világ bűneit. Akárhogy is alakulnak a kutatások a volt miseruha, majd királyi vállra kerülő koronázási palást ügyében, egy bizonyos, hogy a világ egyik legszebb s legművészibb darabjáról van szó s mi magyarok boldogok lehetünk, hogy hozzájárultunk megőrzéséhez s még boldogabbak lehetünk, hogy mindannyiunk közös kincse ez. Reméljük, hogy idővel közös erőfeszítéssel oda is eljutunk, hogy a vele kapcsolatos kérdésekben is tisztábban fogunk látni s így zavartalanabbul gyönyörködhetünk szépségében. JEGYZETEK 1. A Magyar Koronázási Jelvények. Kovács Éva. Corvina Kiadó 1980. Casula Sancti Slephani Regis. A.H.A.Tbm.V Fasc. 3-4. 1958. 2. Állításom igazolására hadd idézzek egy-két sort A Magyar Koronázási Palást Technikai Vizsgálatának Textiltörténeti Értékelése című (kéziratos) tanulmányból. A (samit)technika megjelenése és szeles körű elterjedése csak a húzó-zsinóroB szövőszék feltalálási időre tehető (korai 7. század). Ezt követően nagy számban készültek a bizánci és a bizánci hatás alatt álló Földközi-tengerparti műhelyekben is” 2 1. „A koronázási palást alapszövete ... az aprómintás szövetek közé sorolható. Míg azonban az általunk ismert korabeli rácsmintás szövetek felületét egyszerű négyzet , rombusz .vagy nyolcszögú hálózat borítja, vagy a motívumokat csillagminta foglalja magába, a palást díszítő rozettákat közrefogó geometrikus rendszer leginkább egy kristály rendszeréhez hasonlítható. Ilyen magas művészi kvalitásról tanúskodó aprómintás szövetet a fennmaradt - de sajnos csak a publikációkból ismert - bizánci szövetek között nem találtunk, gyakran láthatók viszont a bizánci mozaikokon és a 11. századi miniatúrák császár-ábrázolásain." 4 1. „A 9-11. századi bizánci szövetek egyik legjellemzőbb mintája a négyleveles rozettaminta ... Ezek a szövetek mindig két színnel mintázottak, leggyakrabban kékes fekete az alap és purpur-viola a mintázat, vagy sárgásfehér alap ugyancsak purpur mintázattal. Más motívumú szöveteken azonban gyakori a palástéhoz hasonló vörös-zöld színösszeállítás is." 5 l. „A szövettechnikai analízise is bizánci voltát bizonyítja.” 5 1. „Udvari műhelyre utal a szövetszélesség is.” 5 1. „A mintarendezés magas színvonala, s technikai jellegzetességek, valamint a szövetszélesség úgy érzem alátámasztják a koronázási palást szövetének eddig is feltételezett bizánci eredetét. Kiérlelt, kitűnő mesterekre valló mintája bizánci udvari manufaktúrám utal ." 6 1. De ha mindez nem volna meggyőző, teszem fel a kérdést: Miért kellett volna Magyarországon keleti stílusú miseruhát csináltatni egy Bizáncban készült szövött remekműből? Semmi ok nincs rá, hacsak nem az a törekvés, hogy az utólag rávarrt latin szöveggel és a koronázáskor viselés pápai engedélyével a keleti jelleget takargassa, de nem tagadja. 759
