Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Csokits János: Változatok egy daltémára, Kis éji zene, Sírbeszéd (versek)
Sírbeszéd Ez pedig Csokits János - akartam bemutatni, de ő már sírjában feküdt, és a társaság kissé csodálkozott. Tegnap még átlátszó volt, próbáltam magyarázni, ablak az egész ember: átnézett rajta a világ. Tükör is volt, szemben az éggel nem látszott benne minden, furcsán szűrte a fényt, de néhányan elláttak valahová. Marigoid is átnézett rajta: kezében pálmaággal fövenyes parton érezte magát, méhéig értek a Tejút hullámai. Ismerlek, mondta, ismerjük egymást. Jártunk itt egyszer, emlékszel? Azóta elmúlt tízezer év - tudom, hogy megint találkozunk. Az ablak törékeny, próbáltam magyarázni, cserepe csupa csont: nem várhat tízezer évig. De Marigoid, Marigoid az időtlen parton nem gyűjtött ócska csontot, cserepet, fosszíliát. Ez nagyon régen volt, suttogtam, régi történet - egy nap, vagy tízezer év - és a társaság kissé csodálkozott.
