Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége I. (tanulmány)
király idejében (Deér III. Bélát érti V. G.), a különbség csak annyi, hogy a honfoglalás előtt későbbi országukhoz még a magyar földnek egy-egy darabja is tartozott...” (Deér J.: A románság eredetének kérdése a középkori magyar történetírásban, in: Magyarok és románok, szk. Deér J.—Gáldi L. I. Bp. 1943. 108). Aki ismeri Anonymust és az Árpád-kori Magyarország szomszédságát, annak alig kell külön magyarázni: Deér J. végérvényesen meghatározta, minek alapján rajzolja meg Anonymus a Kárpát-medence honfoglalás kori etnikai képét. Itermészetes, hogy Deér magyarázatát többen elfogadták. I. Tóth Z. szerint „Anonymus ... népnévsora a XII—XIII. század népi szomszédságviszonyait tükrözi” (I. Tóth Z.: Száz. 1946. 56). „Anonymus saját kora, a 13. század elejének Magyarországával szomszédos politikai alakulatok hatalmát vélte kiterjeszthetőnek a honfoglalás kori Kárpát-medencére.” (Makkai L., in: Erdély története I. Bp. 1986. 236—7). Legutóbb Deér véleményéhez csatlakozott Györffy Gy. is, aki korábban Anonymus honfoglalás kori népeit az Árpád-kori Magyarország etnikai viszonyaiból magyarázta: „(az idegen vezérek) népeikül ... készen kínálkozott III. Béla Magyarországán kívül a szomszédság” (Györffy Gy.: Anonymus társadalmi szemlélete. in: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Bp. 1988. 55. E dolgozat korábbi kiadásában a következő szöveget találjuk: „népeikül pedig készen kínálkozott III. Béla több nemzetiségű Magyarországa”. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. szk. Székely Gy. Memoria Saeculorum Hungáriáé 4. Bp. 1984. 73). A kérdéskör áttekintése közben magam is elfogadtam Deér J. magyarázatát (Vékony G.: A dák-római kontinuitás-elmélet a koraközépkori Erdély történetének tükrében, Életünk 1988/3. Szombathely. 329., The Theory of Daco-Rumanian Continuity. New Hungarian Quarterly XXIX. 110. 1988. 124), utóbb és ma is azonban úgy látom, hogy Anonymus csak azokat a szomszéd népeket szerepelteti a honfoglalás korában a Kárpát-medencében, amelyekkel a magyarok munkája írásához közel eső időben háborút viseltek. Noha teljesen következetes eljárást nem várhatunk tőle, az mégsem lehet véletlen, hogy hiányoznak nála az Árpád-kori Magyarország szomszédai közül e népek között a lengyelek, oroszok, kunok és a szerbek. E hiány magyarázatára választ kereshetünk az Árpád-házi királyok titulaturájában is. II. Géza Hungarie Dalmacie, Croatie Rameque rex (RegArp. nr. 86 etc), III. Béla ugyanígy Hungarie, Dalmacie, Crouacie Rameque rex (RegArp. nr. 133 etc), Imre Hungarie Dalmacie Chroacie Rameque rex (RegArp. nr. 172 etc), II. Endre Hungarie, Dalmatie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerieque rex (RegArp. nr. 237 etc), IV. Béla pedig Vngarie, Dalmacie, Chrowacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanieque rex (RegArp. nr. 621 etc). E vázlatos áttekintés alapján is szembetűnő, hogy IV. Béla titulaturájának minden országa mint alávetett, meghódított nép szerepel Anonymusnál. Mivel e kérdésre még visszatérünk, itt csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy Rama és Seruia természetesen Racy (Rácország), míg az Anonymusnál szereplő Crouatia alatt Dalmatia is értendő. Magyarázhatóvá lenne tehát, hogy az oroszok, szerbek és a kunok miért nem lesznek a honfoglalás kori Kárpát-medence lakosai R mesternél. Egy ilyen magyarázat azonban figyelmen kívül hagyja a lengyeleket, akik a magyar királyi címek között soha nem szerepeltek, viszont tény, hogy a velük való háborúskodás a XI. század után a kivételek közé tartozik. Vagyis - Deér magyarázatának megfelelően - Anonymus a honfoglalás kori, a IX. század végi Kárpát-medence lakosaiként valójában az Árpád-kori szomszédság népeit szerepelteti, kivéve ezek közül azokat, amelyek országait a magyar királyi titulatura felsorolja, ill. azokat, amelyekkel a magyar királyság nem háborúzik. E megszorításokkal egyébként nem csak Deér magyarázata igazolható, hanem Anonymus Gesta Hungarorumának kora is jobban megközelíthető. Nem illeszthető be viszont ebbe a képbe a románok, a Blacki szerepeltetése Anonymusnál. Hiszen ha Anonymus a XII—XIII. század fordulóján írja művét, a Gesta Hungarorumot, akkor természetesen a XII. század közepén kellene már számolnunk a Délkeleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok, valamint a Duna között vlachokkal, románul beszélő népcsoportokkal, sőt ezt az időpontot még régebbre is kellene helyeznünk. Egy 61
