Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 7. szám - Molnár Miklós: Szöveg, keresztül-kasul (Derridán kívül) (tanulmány)

MOLNÁR MIKLÓS

laitiiBiii

ii

IÉ11ÉIIÉ

még nem kötöttek be semmilyen isteni enciklopédiába? Ha maga a világ nem egy Másiknak a kézirata volna, hanem mindenekelőtt minden lehetséges kézirat Másikyd? Ha a könyv csupán a halál legbiztosabb elfelejtése volna?”

Katonai szolgálatra Franciaországba vonult be, utána lett az Ecole Normale munkatársa. 1956-57-ben a Harvard Egyetem ösztöndíjasa volt. A hatvanas években a Tel Quel avantgarde folyóirat szerzői közé tartozott. Később aktív tagja lett a GREPH-nek (Groupe de Recherche de l’Enseignement Philosophique) — annak a diákmozgalomnak, amely az intézményes filozófiaoktatás problémáival foglalkozott. Több amerikai egyetem vendégprofesszora. Az Egyesült Államokban legalább annyira ismert, mint hazájában, és a tőlünk Nyugatra eső kulturális zónában. Az olvasással és az írással kapcsolatos — kanti értelemben kritikai — felfogása, dekonstrukciós praxisa, a fenomenológiára, a pszichoanalízisre és a strukturalizmusra vonatkozó újraértelmezései nagy hatással voltak és vannak a kortárs európai és tengerentúli kritikai gondolkodásra. Téziseit hevesen vitatják — talán hamarosan nálunk is.

Első publikációja Edmund Husserl A geometria eredete című művének fordítása, hosszú kritikai bevezetéssel (Paris, 1962). Ezt követte — magyarul adjuk meg a címeket, bár egyik sem olvasható magyarul — A hang és a jelenség: Husserl jelentéselméletének bírálata. Az írás és a differencia esszéket tartalmaz, többek közt Hegelről, Freudról, Heideggerről, Antonin Artaud-ról, Georges Bataille-ról, Michel Foucault egyik könyve kapcsán a cogitóról és az őrület történetéről. A Grammatológia, melynek első része —Az írás a betű előtt — 1989. július 5. óta immár magyarra transzformálva várja, hogy hekerüljön a honi tipográfiai csatornákba, és valamikor majd előbukkanjon onnét — 1967-ben jelent meg. A disszemináció című szöveggyűjtemény — három esszé kollekciója (Platón patikája, A kettős szeánsz és A disszemináció, valamint A könyvön kivid című szöveg az előszavakról) — első mondatában ezt írja: „Ennek (tehát) nem kellett volna könyvnek lennie.” Újabb könyvcímek: A filozófia margói, Pozíciók (három interjú), Glas — Derrida ezidáig legnagyobb vállalkozása; A frivol archeológiája. Szarkalábak — Nietzsche stílusai. Az igazság a festészetben.

600