Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Molnár Miklós: Szöveg, keresztül-kasul (Derridán kívül) (tanulmány)
MOLNÁR MIKLÓS SZÖVEG, KERESZTÜL-KASUL — Derridán kívül — VAN, AKI DERRIDA — bár aid történetesen Derrida, ezt mindenképpen vitatná, mivel őszerinte nincs olyan entitás, bárhol is jelenlévő létező, aki kivonhatná magát a differancia mozgása alól. „Arról van szó — olvassuk —, hogy kidolgozzuk az írás új fogalmát. Ezt gramménak vagy differancié- nak nevezhetjük.” (A differancia, a „különbség” egyrészt a különbségeket létrehozó ’írás’ tevékenységet jelöli, másrészt és egyúttal ama jelenlét halogatását, elhalasztását, amely e ’létrehozás’ által támad. A differancia — franciául différance, néma, kiejthetetlen n-val az e helyén — tehát a ’différencier' (megkülönböztetni), illetve a ’différer’ (elhalasztani) igék közös főnévi formája. „A differancia motívuma — mondja Derrida — nem tart számot a ’fogalom’, de még csak a ’szó’ elnevezésre sem, azonban mégis fogalmi effektusokat és igei vagy névszói konkréciókat hoz létre.”) „A megkülönböztetések játéka valójában szintéziseket vagy utalásokat tételez fel, és ezek megtiltják, hogy bármely pillanatban, bármilyen értelemben, valamilyen egyszerű elem önmagában jelen legyen, és csakis önmagára utaljon. Akár a beszélt diskurzus, akár az írott diskurzus rendjében található is, semmilyen elem nem működhet jelként, csak ha egy másik elemre utal, amely maga nincs egyszerűen jelen. Ez a láncolat teszi, hogy minden egyes ’elem’ — fonéma vagy graféma — a benne lévő nyom alapján a lánc vagy a rendszer egyéb elemeiből tevődik össze. Ez a láncolat, ez a szövet a szöveg, amely csak egy másik szöveg transzformációjából 597