Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 2. szám - Borbándi Gyula: Püskitéka (esszé)
BORBÁNDIGYULA Püskitéka Vannak könyvkiadók, akik érdeklődésük, családi hagyományaik és szakmai meggondolásaik alapján határozzák meg cégük jellegét, természetét és profilját. Vannak, akiket csak üzleti érdekek hajtanak és munkájukat arra irányítják, ami iránt keresletet látnak és amiből a legnagyobb hasznot remélik. És vannak, akik vállalkozásuk elé eszmei célokat is kitűznek és kiadói politikájukat valamely nemes cél szolgálatába állítják. Püski Sándor ez utóbbiak közé tartozik. Kiadói programjának határozott elvi alapvetése van. Ezt üzleti számításai sem homályosítják el. Rossz vállalkozó lenne, ha az üzleti érdeket csak másodrendűnek tekintené, de az üzlet törvényeihez való alkalmazkodást soha nem tekintette csupán az egzisztencia vagy a meggazdagodás eszközének, hanem követendő eszmei céljai megvalósítása módjának és útjának is. Talán ezért nem gazdagodott meg annyira, amennyire esetleg termékeiből és sikereiből következtetni lehetne. Püski és elsőszámú munkatársának tekinthető felesége céljai - a budapesti Magyar Élettől kezdve a New Yorkban alapított és ma már Magyarországon is működő vállalatukig - határozottak és félreérthetetlenek voltak. A népi irodalomnak és közgondolkodásnak akartak nyilvánosságot biztosítani, elterjedését és népszerűsítését előmozdítani. A Magyar Élet Könyvkiadó ezt a feladatot maradéktalanul ellátta, hiszen a népi irodalom alkotásai közül egymagában annyit nyomtatott ki, mint a többi kiadó együttvéve. Abban is egyedülálló volt, hogy ennek a sokágú és sokszínű irodalmi irányzatnak és gondolati iskolának jóval szélesebb spektrumát fogta át és mutatta be, mint bármelyik más népi kiadó. A szerzők névsora és a művek listája meggyőző bizonyítéka nyitottságának, integráló képességének, valamint a népiségben is megnyilvánuló pluralizmusnak. A New Yorkban indított Püski Kiadó nem ismételhette meg a Magyar Élet teljesítményét és szerepben, jelentőségben, társadalmi súlyban nem lehetett annak folytatója. Tökéletesen más volt a helyzet és mások a működési feltételek. A magyarországi szellemi életből való kiszakítottságon és a nem könnyű külföldi léten kívül az sem maradt következmény nélkül, hogy a népi irodalom fénykora lezárult, kiváltó okai megszűntek és alkotói egyéniségekben is megfogyatkozott. Püski Sándor mégis vállalta, hogy napjaink népiségét tükröző művek megjelenési lehetőségeit először idegenben, majd fokozatosan Magyarországon is gyarapítsa. * Az 1990-ben kiadott könyvek közül ötöt szeretnék szemügyre venni.* Legfontosabbnak Gombos Gyula „A harmadik út” című kötetét vélem. Nemcsak szerzőjének a témában már eddig is bebizonyított illetékessége és a mondanivalóját * Gombos Gyula: A harmadik út, 143 1. - Csengey Dénes: Mezítlábas szabság, 203 1. - Arany Bálint: Koronatanú, 147 1. — Egy év után, választás előtt, Bíró Zoltán második beszélgetése Pozsgay Imrével, 57 1. - Furkó Zoltán: Márai Sándor üzenete, 159 1. 166
