Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus III. (tanulmány)
hogy Kálti Márk forrásának szövegét bővítve feljegyezte a frankok trójai mondáját. A magyar krónikásra gyakorolt erős francia szellemi hatás egyik csattanóé bizonyítéka ez. Kálti a frank monda lejegyzésének egy további indítékát meríthette abból, hogy a hagyomány szerint a Trója pusztulása után menekülő frankok a későbbi Magyarország területén időztek. ... Alig kétséges, hogy a frankok trójai mondájának lejegyzésével büszkeségének adott hangot: „az európai kultúra legbelső körében élő franciák egykor Pannóniában, a későbbi Magyarországon laktak”, s a monda tanúságtétel volt arra is, hogy „az Óbudával azonosított egykori frank Sicambria nem esik messze a francia Párizstól, a magyar krónikás szellemi orientációjának középpontjától”. Lehet, hogy így volt, de úgy is lehetett, hogy a krónikásnak reálisabb oka volt, mint a kisebbségtudat, amiért feljegyezte a gallok eredettörténetét. Ez történhetett felsőbb utasításra is a francia Anjou-ház magyarországi uralmának alátámasztása érdekében egy gyenge érvű jogfolytonosság alapján, mivelhogy a frankok már az ókorban is éltek Pannóniában. Az iskolában belénkoltották a korszak dicsőségét, ami lehetett nagyszerű Robert Károly és Nagy Lajos szempontjából, akik kiürítették a magyar kincstárt, de semmiesetre sem szolgálták a magyar nép érdekeit. Bizonyítható-e, hogy a mai franciák elődjei a galaták, később gallok Pannóniában éltek? Vándorlásuk kezdete a Kr. előtti első évezred eleje. Útjuk nevük alapján követhető Kis-Ázsiából egész Párizsig. Telephelyeik voltak az Alduna mentén Galati/Galatz, Galambóc. Eljutnak Pannóniába, államot alapítanak a Duna mentén, melyet egy hegy után Sycambriá-nak neveznek. Lehet véletlen, lehet, hogy nem az, hogy a szó hangzóit cserélve (mint Herakles-Hercules) Sik-ember-ia (a sik ember-je), a magyar nyelvben érthető változatot kapunk. Az újonnan érkezettek elfoglalták a sík termőföldeket, északra, a hegyekbe szorítva a gomorákat. A kezdő szótag alapján keresve a helyneveket, (hangzócsere i = e, c = k, s = sz) megtaláljuk a hegyet mai német fonetikával írva a Met-schek, azaz Mecsek hegységben (latin méta = vorspringender Ort, den man umfahrt, vagyis: a szikek hegye), s a körülötte csoportosuló helynevekben: Sik-lós, Szig-etvár, Szek-szárd, Szek-cső, Báta-szék, majd a Tisza mentén: Szeg-ed, Szeg-halom, Szeg-vár; Erdélyben Segesvár (vagy Sarmi/segetusa). A Dunántúlon északabbra eléljük Szék-est, ami a Fehérvár nevet kapta a magyar királyság idején. A sziget és az Alföld talaján fehérlő szik szavaink is innen gyökerezhetnek. Agai, gall név nyomát idézi a mai Felső-Galla, majd a Vág folyó mentén Galánta, Galgóc, Ó-Gyalla, Gömör közelében Gall(y)atető, túl a Kárpátokon Galiczia, s a napjainkig használatban lévő Gál, Gáli, Gaál családnevek. - Későbbi időpontban a Priamus-utód Franco vezetése alatt nyugatra indultak, akinek neve legközelebb az Odera, távolabb a Main folyónál mint Frankfurt (Furt = rév/átkelőhely) maradt meg, míg a Kr. u. 5. században, a hunok nagyhatalmának idején a mai lakhelyükön alapítanak államot s a római Lutetia-t Parisnak nevezik, ami napjainkig megmaradt. - Herodotot fogalmazásában anyjuk őket is elűzte, mert nem sikerült sem az (j kezelését elsajátítanak, sem az övét az aranytállal megtartaniok. Sycambria örököse a legifjabb fiú, Sycolot/Skolot lett. Az íj-nyíl technikáját a legmagasabb fokra fejlesztette, uralmát kiterjesztette az egykori gomár-magor birodalomra, Erdélyben kialudt a „tűz”, övé lett az arany tál, amit a szkíták még Herodot idejében is „viseltek”, azaz birtokoltak. A testvémépek elismerték uralmát (Her. IV. 5). A nagy Szkíta Birodalom déli határa biztonsággal a Duna volt, (esetleg a Dráva is), keleten az egykori kimér birodalom teljes területe. A béke tartott a perzsák megjelenéséig. - A szkíta megnevezés nem saját név volt, hanem a szomszéd népektől, így a görögöktől származott, harceszközük, a nyíl után, és ezzel kerültek fel mint Sagitta = Nyilazó csillagkép az égre. - Ha a görög írásmóddal fennmaradt Skolot királynevet a magyar nyelvre hajlítjuk és Syc-ambriához igazítjuk, sycolotIsycelet keletkezik, amiben nem nehéz felismerni a sycul-székel népnevet. Ennek két véghangzója -et úgy kopott le, mint ahogy a Nordmann-okból normannok, a Gerdmannok-ból germánok /Gertrud, Gerda őrzi a régi formát/, az Ostmann-okból ozmánok lettek. Skolot változata még az 1143
