Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 12. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus III. (tanulmány)

kólót / az Kalota patak, amiből a zárt helyre utaló kaloda szavunk származhat, továbbá az Kolos, a magyar korban város- és megyenév, és Erdély a Sziklaország. Magyarország Története, Bronzkor (1. III. 2): „A hatvani kultúrával rokon, de más jellegű, tiszta keleti eredetű népcsoport tűnik fel Nyugat-Magyarországon és Burgen- landban.... Eddig még nem sikerült ezt a kultúrát közelebbről meghatározni, amelyből ez a népcsoport kiszakadt. Ezek a lótartó pásztorok Dél-Lengyelországon át, a Morva mentén jutottak a Kárpát-Medencébe, majd az Alpok miatt keletre, a Dunántúl belseje felé voltak kénytelenek teijeszkedni. Ettől kezdve - bár életmódjukból és anyagi kul­túrájukból sok mindent megőriznek - folyamatosan beleolvadnak a helyi lakosságba. Nyitott kérdés marad, hogy Herakles és Nimrod azonosítható-e? Herakles közeli rokonságával indult világkörútra, Nimródnak is voltak testvérei, akiket a Képes Kró­nika is megemlít. ^íus fiai: Sába, akiről a sabeusok kapták nevüket; Evilattól szár­maznak a gaetulok; és Sabatha, a sabatheusok őse.” Josephusnál: Sabas, Sabathes és Sabaktes. A testvémevek közül bármelyik lehet a nyugatmagyarországi Sábaria név­adója, amit Anonymus a Gesta Hungarorumban is megnevez, s ami nem feltétlenül egy városra, hanem egy nagyobb tájegységre Sabaron = Sop-o-ron = Sopronra (b = p) is vonatkoztatható (Sobor ugyanitt falunév), beleértve a későbbi Vas és Moson megyét is. Szombathely nevét egy nazális n betoldásával a sabdíJi-októl kapta, (a szemita szombat eszerint hamita eredetű), megőrizve az ősapa Cham nevét a mai Kámon nevű városrészben és a Rába menti Áiám-ban. Szombat helynév az ország több pontján található magányosan. - Evilát utódai a gaetulok Igátok, akik nevük alapján már ke­veréknépek, a római időkben a Kárpátoktól keletre élnek, majd a hunok elől húzódnak nyugatra. Történetük a Kárpát-medencében fontos szerepet fog játszani. - Valamelyik Sába nevét viseli Magornak nevével egyesítve később Attila fia, a mondabeli Csaba királyfi is, a Gesta Hungarorumból ismerve (45):... qui nunc dicitur sobamogera, „akiket most csába-magyarnak neveznek* A monda szerint elment a csillagos égen, a székelyek visszavárták, majd visszajött, s újra elment. A helyzet nem tekinthető tisztázottnak, csak annyi biztos, hogy Nimrod és testvérei valamint a szkíták és a székelyek között összefüggések vannak. Anonymus (50) is kitér Szabária forrására, (fons ősi eredetet is jelenthet), mikor a honfoglalás idején Árpád és társai szent Márton hegye mentén ütöttek tábort, s a hegyre felmenve és látva Pannónia szépségét nagyon boldogok voltak. (Folytatjuk) 1144

Next

/
Oldalképek
Tartalom