Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus III. (tanulmány)
A harcban vesztes japhetita utódok a Kr. e. 2000 évezred elején egymásután hagyták el kis-ázsiai országaikat, (csakúgy mint a hét kis néger a mesében), majd elfoglalták Európát, keleten a Thanais folyóig és nyugaton Gadiráig, mondják az írások, de Tobel utódjait figyelembe véve, az első europid emberfajta területe túl ment az Uralon is. Megjelenésük új kultúrát, a bronzkor kezdetét jelentette Európában. Az ó-germán Edda-dalokban a Rigsmal történet elsó része beszéli el az itt talált primitív lakosság közé való betelepedést. - A magyar krónikás Josephusra hivatkozva mondja, (a német fordítással nem egyezik teljesen) hogy Japhet 15 nemzetsége északot, a „septemtrio- nalem regionem”, azaz a Hétcsillag = Göncölszekér vidékét birtokolta a Thanais folyó közelében, amely Scythián folyik keresztül. A csillagkép már az ókorban ismert volt, s éppen a Krónika irányítja rá a figyelmet, hogy a hét csillagból álló csillagkép Japhet Mezopotámiából vándorútra indult, északra költözött fiainak irányát jelentette. A csillagászati elnevezések az ókorban nem elképzelésekre alapozódtak, hanem a tájékozódást szolgálták és a népek lakhelyének irányát jelentették. Egykori Kis-Ázsiai lakhelyükön a szarvas, kos, bak és egyéb állatok ábrázolása mellett feltűnik a bika-kultusz, „ami összeköti a proto-hattusai Anatoliát a Hettita birodalommal“ (Johannes Lehmann: Die Hethiter). f) HERAKLES FIAI Herodot második skyta eredettörténete pár száz évvel későbbre, Kr. e. 1500 körűire tehető (4.10). A görögök állítása szerint a szkíták Heraklestoi származnak. Itt azonban meg kell állnunk. Összekeverhető-e a történelem a mythológiával? Ha a mytho8 szó fogalmának agyonabsztrahált (S. Freund, C. H. Jung) fogalmazásai ellenében Euhemeros (görög philosofus, ca 300 v.Chr.) meghatározását fogadjuk el, miszerint „a mythologia nem más, mint történelmi tényállás, s az istenek a valóságban csak különösen kiemelkedő emberek, uralkodók voltak“, s megkíséreljük lakóhelyeik illetve országaiknak a földön, a térképen való meghatározását, és történetük költői megjelenítése és az ismert történelem között metszőpontokat keresünk, úgy az antik isteneket nemcsak az Olympos felhői közé burkolva, hanem a kelet-európai térség oszladozó ködében is megtaláljuk. Másként: A görög mythológia nem más, mint a Hetita Birodalom többszörös virágzásának majd bukásának irodalmi formában előadott története. - A dinasztiaalapító fejedelmek és fejedelemasszonyok törzséből rendszerint az elsőszülött fiú válhatott ki, hogy saját névvel, saját birtokon, új törzs ősapja legyen. A terület lehetett 1. az apaország egy része, 2. újonnan hódított szomszéd terület, vagy 3. kivándorlással idegenben alapított új birodalom. - A történelmi idők folyamán egy uralkodó fia nem jelentett egyértelműen vérbeli leszármazottat. Lehetett behódolt népek fejedelme is vazallusi viszonnyal a hatalmasabbhoz. A „mythológia” folytatását részben a történetíróknál (mint Herodot), részben irodalmi formában (Vergil, Ovidius stb.) találjuk. A római időben a kereszténység elteijedése, s főként későbbi erőszakos teijesztése kétségtelen szerepet játszott abban, hogy európa népei saját származástörténetüket megtagadni kényszerültek, vagy tudatosan irreális mesékké degradálva ismerték meg a „mitológián” keresztül. Az archeológia atyja, Heinrich Schliemann tiszteletreméltó fanatizmusának köszönhetjük, hogy a múlt század második fele óta a légies istenek világa mögött már valódi történelmet kereshetünk, s ha az anatik írások tanulmányozásával kissé gondosabban készült volna fel a múlt században Trója keresésére, úgy ma a turistáknak nem a Dardanellák melletti Dar dános várát mutogatnák Trójaként, hanem Pergamont tárta volna fel, mint Priamoe (Perjamos i = j = g,) trójai = tauriai király fővárosát, akinek országát a Hermus folyó választotta el Lydiától, az egykori Magog-országtól. Téljünk vissza Heraklesre, aki Trója eleste előtt téli időben, jéghidegben érkezett tágabb értelemben Kelet-Európába, és egy görög vázaképekról ismert félig kígyó, félig lánnyal találkozott, akitől három fia született: Agathyrsos, Gelonos és Scytes. Apjuk 1141
