Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus III. (tanulmány)
6. század s csak a világos utalást vegyük figyelembe, hogy Magog országa közelében szigetek voltak, ami a Földközi Tenger keleti felére jellemző. A fenyegetés kétségtelenül valóra vált, Magóg országa elpusztult, amit a menekülés követett. Ha a mai délnyugat-kisázsiai térképet vizsgáljuk, azt találjuk, hogy úgy a szigetek, mint a szárazföld folyó-, hegy-, területneveit megtaláljuk a Kárpát-Medencében. Samos = Szamos a korábbi időre vall; Kalo(limnos), Kolo(phon) = Kálló, Kai óta; Kos m K6s(pal- lag), Kács; Chalki = Csá(l)k; Karpathos = Kárpátok; Casus = Kassa; Rhodus = Radu- ány/Radvány, Marmaris = Maramaros; Bodrum = Bodrog; Milet = Milota; Makria = Magaria; Lebedos = Lebedia; Besparmak = Besprem/Veszprém; Ikaria = Igar; Sardes = Sár, Sáros, Szár (folyó- és helynevek). Az ósapa neve az északi Kárpátokban él tovább, mint Árvái- Liptói-, Szepesi-Magúra, de megtaláljuk Biharban, a Radnai-, Borgói- és Gyergyói Havasokban Mogura, Magúra, Magurei alakban. Herodot szerint (1.173) Lyci- ában (délnyugat-Kisázsia) a solym-ok éltek, ami Zólyommal azonosítható. Jóba Ferenc szerint (előadás Felsőőr 1989) a magyar nyelvnek a hajózással és tengerészettel kapcsolatos gazdag szókincse és differenciáltsága a belső-európai megtelepedés előtti hajós népre utal. Aligha véletlen, hogy a Balatont a magyar tengernek, s apró kárpátokbeli hegyi tavainkat tengerszem-nek szokás nevezni, míg koramagyar „Isten” szavunk Tengri volt. Lehet más magyarázata, mint a sóvárgás az elveszített ős tengerek után? Mielőtt továbbmennénk az időben, nézzünk körül Európában, hol találjuk a többi öt testvémépet? Jo-vanus kiindulópontja volt az Ararát és a Van-tó környéke, a későbbi Arménia. Utódai az ionok és kellenek, akiket később Kisázsia nyugati partjain és Európában találunk a rómaiak által görögöknek nevezve, ami más népekkel való keveredésre utal. Későbbi történelmük a legismertebb. A velük való nyelvi rokonságra Aczél József: Szittya-görög eredetünk című történelmi és nyelvészeti tanulmányában már 1926-ban rámutatott. (Újra megjelent 1975-ben, az USA-ban). Szerinte: grammatikánk és 3000 tőszavunk egyezik a hellén-göröggel. (Talán helyesebb cím lett volna: „Szittya-görög közös eredetünk*.) Munkája nem hozta meg a kívánt elismerést. A Káspi-tenger nyugati partjain Modes utódai a médek maradtak, akik az idők folyamán (8-7. század) nagyhatalommá váltak, majd a 6. században perzsa fennhatóság alá kerültek, önállóságukat mindörökre elvesztették. Leányágon, a görög mytho- lógiából ismert Medeával eljutottak a Földközi-tenger keleti részébe. Thobel népe a médektől északra a Kaukázusban élt, (valószínű azonos a bibliai Tóbiással). Utódjai voltak az ibérek, akik a rómaiakkal háborúskodtak (Cass. Dió). Korábbi kirajzásukat a nevek alapján követhetjük, mert az Üral-hegységtöl keletre az ósapa, Thobel nevét a Tobol folyó és Tobolsk városnév tartotta fenn, míg Szibéria neve az ibérekre vezethető vissza. Ma ezen a területen találjuk a finn-ugor nyelvelmélet szerint a magyarság legközelebbi nyelvrokonait, a vogulokat és osztjákokat, akik valószínű az idegen hatásoktól legtávolabb őrizték meg legeredetibben a Kr. e. 2. évezred európai alapnyelvét. Közvetlen szomszédai voltak a gomár-magor népcsoportnak, határvonaluk a mai Don vagy Dnjeper lehetett. Majd valamikor eljutottak az ókkori Hiber-niába, a mai Írországba, az Ibériai félszigetre (Ebro folyó), ahová a Képes Krónika írója is helyezi őket (Hyspani) és az itáliai Thiberis folyó környékére. Mosoch országának fővárosa, Masaka Josephus korában még ismert volt (1.6.1) az ókori Halys déli, felső folyása mentén. Azonos a hethita idők romvárosával, ma Kültepe-nek nevezve. Mosoch nevét a Száva-Duna vonalától délre a későbbi Mocsiában, a dunántúli Mosonban, mint népet a mas-ur-okat a Keleti Tenger mentén Masoviában találjuk, (történetük: Gallus Anonymus: Polens Anfänge) s kétségtelen azonosságot mutat a Mos(o)chua = Moszkva folyó- és városnév régi térképeken. Thirds utódai a trákok Európában a Balkán-félsziget keleti részén éltek. A név a taurus névre utal, tehát eredetük nem kimondottan hamita. A történelmi idők folyamán, mint nép itt megszűntek, ami nem zárja ki, hogy máshol nem éltek tovább. 1140
