Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Cennerné Wilhelmb Gizella: Széchenyi István arcképei (tanulmány)
CENNERNÉ WILHELMB GIZELLA Széchenyi István arcképei Széchenyi István megjelenésének, egyénisége külső jegyeinek megismerésében - miután legbelső vívódásainak és titkainak, eszméi fejlődésének naplói olvasásával lehetünk tanúi - nemcsak a 170-120 év (a Széchenyi élete és korunk közötti idő) történetileg rövidebb távlata lehet segítségükre, hanem Széchenyi István családija, életformája, ideáljai. A Széchenyi-család kiemelkedő tagja volt a XVIII. század végén Széchenyi Ferenc, István édesapja, kora teljes arisztokrata műveltségének birtokosa. A nagy mecénás csalásában és udvarában természetes, hogy megtalálhatjuk az irodalom és a bibliofflia iránti érdeklődés mellett a képzőművészeti orientációt is úgy, hogy a festés, rajzolás valamilyen dilettáns fokon ekkor még az arisztokrata nevelés és műveltség része volt. Széchenyi Ferenc is rajzolgatott, megörökítette önmagát és jegyesét, Festetich Juliannát. Valamelyik családtag, vagy talán a gyermekek egyik nevelője az alkotója annak a vízfestménynek, amelyen Széchenyi István, mint a legkisebb fiúgyermek jelenik meg a családi körben. Nővére, Batthyány Miklósné Széchényi Franciska miniatűrjein kísérhetjük figyelemmel katonai pályáját, a vízfestményen huszárai élén lovagol, vagy otthoni pihenése közben rajzolta le testvére. Az említett képtípusok és azok művészi kivitele még a XVIII. század végének a késő barokkból a polgári művészet kezdeteihez hajló stílusában fogantak. Az utóbb említett portré előzményeit megtalálhatjuk a XVIII. század negligés, kávézó, házisapkás főúri arcképein. Széchenyi István életének ugyancsak a főúri tapasztalatgyűjtés folyamatába illő mozzanata a hosszabb külföldi utazás 1818-ban. A romantika már nem egyedül Itáliát teszi meg a „gavallér túra” úticéljának, Széchenyi is keletre utazik. Társaságba megy, mint ez korábban is szokásos volt és elkíséri Johann Nepomuk Ender is, a híres bécsi festőművész, aki körülbelül egyidős vele. Előkelő utazók szívesen állíttattak össze művészi albumot bolyongásaikról, amely egyetlen példányban készült, s a maguk és vendégeik, barátaik okulására és gyönyörködtetésére szolgált. Ender Görögországban miniatűrön örökíti meg az ifjú világvándort. A kötetlen, hanyag beállítás, a romantikus világfi öltözet a Szent Szövetség uralma alatt élő, tevékenységre, újításra vágyó igák életérzését tolmácsolja. A puha átmenetekkel kezelt színek is ezt a mélabúra hajló hangulatot szolgálják. Ender személyében a magyar mecenatúra egy fontos láncszemét regisztrálhatjuk. Széchenyi ikonográfiájában, az európai stílusokon iskolázott, a messze földön híres bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult külföldi mestert, aki könnyen teremthetett kapcsolatot a Bécsben és Magyarországon egyaránt otthon lévő arisztokrata megrendelővel. A Bécsbe sereglett festőnövendékek közül sokan célozták meg a magyar közönséget, mert itt a hazai képzőművészeti élet kései fejlődése miatt nem volt konkurencia A romantikus ifjúból a század harmadik évtizedében a hazai reformok zászlóvivője lett. Tevékenységének emlékezetes nyitánya a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására tett megajánlás 1825-ben. E nevezetes tettének akartak emléket állítani idősebb fivérei, amikor 1834-ben megrendelték egész alakos képmását Friedrich Amer- lingnél az Akadémia számára. Amerling, a reprezentatív portréfestészet kitűnő képviselője a XVI. században kialakult uralkodó-, és főúri portré szokványos kompozicio1098
