Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Ágh István: A gyilkos ideje (regényrészlet)
ÁGH ISTVÁN A gyilkos ideje* 1. A férfi mosakodott, az asszony csillag és hold alakú karácsonyfadíszekre nyitotta, csukta a sütő ajtaját, lányuk, Hastinger Teri, régi sztaniolba csavarta a kenyérhéjat, s folaggatta a napraforgószárba szúrt borókagallyakra, az idei karácsonyfára. Nemcsak ünnepi látogatásra jött haza, végleg ott hagyta a pálházi gépállomást. - Inkább elmegyek takarítónőnek. - Anyja mindig ideges a rossz sparheld miatt, a félje nem javítja meg, azt mondja, elég neki a gyár, ahova a hajnali vonattal jár be, itthon csak alszik, ébren tétlenkedik. - Ez is megégett. - A tepsiben a tészta-csillagok, tészta-holdak sötétbarnára pörkölődtek, az asszony piszkos konyharonggyal húzta ki a tepsit, összerázta a kopogós karácsonyfadíszeket. - Persze a borát meg tudja venni. Nyikordult az ajtó, s nem lépett be más, csak egy hízott liba totyogott nehézkesen, körülsétálta a konyhát, leült az asszony lábánál, düdörgött. - Hát ez meg micsoda? - Csodát tett a Kisjézus? - Mintha magától tárult volna sarkig az ajtó, erősebben nyikorgott, a lúdról odafordították fejüket, s meglátták a kényszeredetten mosolygó Tompa Elemért. - Hát te? Úristen! Hát te? - Jó estét! Szerbusz! - Összeölelkeztek Terivel a középről lógó villanylámpa alatt. - Honnan lopta ezt a dögöt? Majd a szomszéd belenéz a fazékba. - Az asszony nem köszönt vissza. - Jó estét! Kiszabadultunk? - jegyezte meg a félje. Elemér az asztalra rakta hátizsákját, viharkabátját levetette és folytatta a kényszeredett mosolygást nyári vászonruhában, sapkája nem volt, csak az a kétes viharkabát óvta a hidegtől valamennyire. - Egyenest onnan? - Egyenest. - Hát akkor ülj le! - Egy kis ajándék. - Kirámolta a hátizsákból a karácsonyfa alá az üveg rumot, a kakaót, kávét, a cukrot, a rózsaszín kardigánt begomboltan szétterítette, és a rejtélyes domborulatot, mint a kismama hasát megsimogatta, elkezdte gombolgatni. - Meglepetés a menyasszonyomnak. Fordulj el! Visszanézhetsz! - Elemér!? Ide nézzen, anyuka! Mit hozott a Kisjézus? Bugyit, kombinét, melltartót is. - Szóval maga így kéri meg a lányomat, lopott holmival karácsony este. - Megkerestem... En pénzzel szabadultam. Mások az első nap elisszák az egészet. - Ha nekem Fehérváron vagy Pesten mutat egy olyan boltot, ahol kakaót, babkávét lehet kapni, akkor hiszek magának. - De anyuka! Inkább örüljön! - Örüljek? Itt vannak a rendőrök, hallod? - A kinti dobajból megszólalt a Mennyből az angyal. - El innen! Ki engedte meg! El innen! - Ugye, éhes vagy? Ányuka, * Részlet a Rókacsárda című készülő regényből. 1064
