Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus II. (tanulmány)
elsőként abban kell állástfoglalnunk, vajon egyazon időpontban keletkezett-e a jelenleg ismert gesta egésze, vagy pedig esetleg utólagos betoldások gazdagítják szövegállományát, s ilyen esetben két vagy több időpont út szóba jöhetne a munka megírásának dátumaként? Magunk nem látunk okot arra, hogy interpolációval számolni lehetne. - Hasonlóképpen nem gondolhatunk arra sem, hogy a ma ismert anonymusi mű csonka. Kétségtelen ugyan, hogy elbeszélése során a névtelen jegyző több ízben is utal XI. századi eseményekre, mint később elmondandókra. De ez megint csupán az elbeszélés, a meseszövés alakításának hogyanjára vet fényt, csak éppen ezúttal az epikus kompozíció gyors vagy váratlan lezárására. Az események elmondásában a X. század végéig eljutott anonymus rádöbbenhetett, hogy eredeti célkitűzését, ami az Élőbeszédben fogalmazást nyert, teljesítette. ... ám amikor pontot tett gestája végére, a meseszövés sodrában a X. század végénél későbbi esemény elmondására tett ígéreteit nem törölte, a felnyitott hajszálerecskéket nem kötötte el, s így maga keltette munkájával szemben azt a gyanút, mintha az ténylegesen befejezetlen, illetve csonka vagy megcsonkult lenne. - Úgy véljük: Anonymus jelenleg ismert gestája egyvégtében készült, interpolációktól mentes, az író szándéka szerint teljes, lezárt alkotás”. Kristó tehát elveti a későbbi betoldások és esetleges megcsonkítás lehetőségét, és a hiányzó részeket, melyekre utalások történnek, mintegy a szövegével manipuláló Anonymusra hárítja a „rádöbbenések”, „hajszálerecskék el nem kötése”, „ígéretek el nem mondása” szépen fogalmazott elméletével. De miért kellett volna, egy geszta- írónak munkájával szemben felkelteni a gyanút, hogy az befejezetlen munka? Hol itt a ráció? Ha all. századi eseményekre való utalások, mint később elmondandók hiányoznak, miért ne lehetne az első gyanúnk, hogy annak tartalmában valamikor változtatás történt? Miért ne hihetnénk el Péter magister szándékát, hogy „aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok”? Miért ne gondolhatnánk arra, hogy az anonymusi mű csonka? Péter magister Gesta Hungarominának 24 hártyalapból álló másolatát illetően bizonyíthatatlan, hogy a szöveg az eltűnt eredetivel teljesen azonos, és nem zárható ki a változtatás lehetősége. Csak azt tudjuk biztonsággal megállapítani, hogy ami kimaradt, mindörökre elveszett. További kérdés, hogyha a Gesta Hungarorum csupán másolat, mi oka lehetett, hogy azt éppen a 13. században, a tatárjárás után, IV. Béla király idején másolták? Vizsgáljuk a kor eseményeit. Magyarország Kronológiája 1262-72 között: 1262. István királyfi elsőszülöttnek járó hercegséget követel apjától IV. Bélától, aki emiatt mozgósítja hadseregét. Hasonlóképpen cselekszik István királyfi is, mindketten megkezdik egymás hívei birtokainak elkobzását. 1263. IV. Béla a nyugat-magyarországi Locsmánd megyét Aba nembeli Lőrinc étekfogó mesternek adományozza. 1264. István ifjabb király lefejezteti Aba nembeli Vata fia Lászlót. 1270. Meghal IV. Béla. Aba nembeli Lőrinc és a többiek meghódolnak a cseh királynak és átadják neki nyugat-magyarországi váraikat. Megkoronázzák V. Istvánt és feleségét, Erzsébetet A királyi pár a koronázás alkalmával esküt tesz mindenki birtokjogának megőrzésére s a jogtalanul elvett birtokok visszaadására. 1271. A cseh király lemond Aba nb. Lőrinc és a többiek támogatásáról. 1272 körül Az V. István-kori Gesta keletkezése. Szerzője valószínűleg Ákos nem • beli Ákos budai prépost. (Átdolgozza a 11. századi ősgesztát, némileg bővíti az I. Kálmán- és a III. István-kori krónikát és röviden összefoglalja a III. Bélától V. Istvánig teijedő korszakot. A geszta nem maradt fenn, szövege a 14. századi krónikákból rekonstruálható. 1272. Meghal V. István, a tízéves IV. Kun László kerül a trónra. 1262-72 között a honfoglaló ősök utódai, a törvényes király pártján álló Abák és a többiek elveszítették az Árpád fejedelem idejéből származó birtokaikat, mert legyözetve, ezeket István királyfi a saját követőinek adományozta. Nem véletlen, hogy az 1067 körül Aba nembeli Péter által alapított Zazty monostor alapítóleveléről, 1045
