Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus II. (tanulmány)

rajzában Abaúj megyével kapcsolatban (41. oldal) említi a monorodi (mogyoródi?) csatában (1074) elesett Aba nembeli Pétert. Igaz, hogy a Képes Krónikában (118) a kemey-i csata előtt Salamon seregéből a Koppányt legyőző Vencelin utódja Opos leszúrja a herceg fénylő páncélba öltözött Péter nevű vitézét, de az Aba név sem itt, sem az előző fejezetben (117), ami időbelileg később történt, nem kerül említésre, mikor Petrud és Bykas átpártolnak Salamonhoz, majd életüket vesztik. Ha Györfíy adata Aba nembeli Péter halálát illetően bizonyított lenne, úgy meggondolásom, hogy az Ös-Gesta és a Béla-fiak történetének megírása ugyanazon személytől származik, téves. Egyelőre azonban továbbra is feltételezem, hogy a század Gestáinak szerzője Aba nembeli Péter volt, bár a Gesta Hungarorum megoldatlan problémáiban ez már nem játszik lényeges szerepet.

Fentebb (6-7. fejezet) arra az eredményre jutottunk, hogy

1. P. magister I. Bála király jegyzője volt,

2. a Gesta Hungarorum megírása Salamon király uralkodásának utolsó éveiben történt,

3. következésképpen az eredeti Gesta Hungarorum a 11. századból származott.

A további fejtegetés oda vezet, hogy

4. írójaként számba jöhet Aba nembeli Péter, a zasty monostor alapítója,

5. aki leányágon vitte tovább Sámuel király másik nevét, az Abát.

A baráthoz intézett levélből megtudjuk, hogy

6. korábbi adatgyűjteményre, az Ős-Gestára támaszkodva írta a Gesta Hungaro rumot,

s az időbeli összefüggések azt a gyanút keltik, hogy egyúttal

7. ő volt a század korábbi krónikása is.

Történelmi egyenletünk a Gesta Hungarorum keletkezési idejének és az író személyének megállapításához vezetett bennünket, de y és z csak akkor tekinthető végérvényesen megoldottnak, ha kiszámítható lesz belőlük a harmadik, a megoldatlan x, azaz a hitelesség. Ennek kiinduló kérdése, hogyha Aba nembeli Péter dolgozta át az 1031-ig teijedő Ös-Gestát, majd ugyancsak ő folyatta mint szemtnú a kor eseményeinek részletes feljegyzését, hova illeszthető az általunk ismert Gesta Hungarorum?

A GESTA HITELESSÉGE

A tudományos álláspont, miszerint az általunk ismert Gesta Hungarorum 13. századi kalligráphiával készült, tárgyi bizonyítéknak tekinthető. Ez két lehetőséget von maga után: 1. IV. Béla király idején íródott és eredeti munka, vagy 2. másolat, s három másik lehetőség jön számításba. Ha a Gesta Hungarorum megírási idejét a megkezdett úton a 11. századba helyezzük, úgy állást kell foglalnunk a másolat mellett. A Kronológia a Gesta Hungarorumot 1210 körűire keltezi, amit ha kikapcsolunk, a 13. században két gestaírás marad, az V. István-kori 1272 körül, ami csupán a 14. századi krónikákból rekonstruálható és Kézay Simon Hun Története 1282—85 között, aminek egyetlen meglévő példánya többszörös másolat.

Az Árpád-korból tehát két történeti műnek a másolata maradt az utókorra, Anonymus és Kézayé, ami újabb kérdést kényszerít ki belőlem, hogy mi volt az oka az eredeti Árpád-házi krónikák eltűnésének? Két felelet lehetséges: 1. külső körülmények hatására megsemmisültek, 2. tudatosan megsemmisítették őket. - A két lehetőség közül valószínűbb az utóbbi, mert a gyanú arra irányul, hogy éppen azért történt a másolás, mert valamikor, valami oknál fogva megsemmisítés várt az eredeti szövegekre.

De vajon Ánonymus ránkmaradt műve hiteles másolat-e az eredeti Gesta Hun- garorumnak? Kristó Gyula: Szempontok Anonymus gestájának megítéléséhez című tanulmányában a következő eredményre jut: „Ami a Gesta keletkezési idejét illeti,

1044