Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 1-2. szám - Kodolányi János levelei Zimándi P. Istvánhoz
Kodolányi János levelei Zimándi P. Istvánhoz Akarattya, 1953. márc. 24. Kedves Pista! Leveledet megkaptam. Igen örülök, hogy jó munkakedvvel dolgozol. Őrizd is meg, ne csüggedj s ne érezd Magad egyedül. Érzem, Péterfy-tanulmányod jó lesz s nem dolgozol haszontalanul. Persze, hogy természet dolga, ki hogyan győzi le a magányt, de azért nevelni is tudjuk magunkat, gazdálkodni tudunk erőinkkel s egy kis lelki higiénia segítségével egyensúlyban tudjuk magunkat tartani. Az a fő, hogy sohase feledjük: mennyivel drágábbak vagyunk egy verebecskénél s mennyire fontos az egész világegyetem számára minden egyes ember. Nincsenek fölösleges emberek. Köszönöm, hogy érdeklődsz a Vigilia küldése iránt. A legújabb számot megkaptam s korábban is azt, amelyikben Szörényi1 igen kitűnő s fontos cikke olvasható a jerikói tekercsekről. Nagyon jó, nagyon pontos, szakszerű ismertetés, azonban szeretném, ha egy alkalommal bővebben elemezné „A világosság fiainak a sötétség fiaival folytatott harcának könyve” címen nyilvántartott leletet, mert ezt igen döntőnek tartom különösen a Szt. János Evangélium keletkezésének s a Sz. páli leveleknek megértése tekintetében. Mikor én az evangéliumok keletkezésének időrendjét tanulmányoztam, eleinte elfogadtam azt a szokásos evolucionista szemléletet, hogy a korábbi állapot mindig realisztikusabb s a későbbi elvontabb, szellemibb s ennélfogva Márkból kell kiindulnunk s Jánossal kell végeznünk a sorrendet, míg aztán meggondolván, hogy ez teljesen helytelen, mert pld. a folklórban is korábbinak kell tekintenünk a geometriai formát s későbbinek, romlottnak az abból származó realisztikus, pláne naturalisztikus formát, s hogy ugyanez tapasztalható az irodalom, a szobrászat terén is, megfordítottam a sorrendet s föltettem a kérdést: hátha a sokkal absztraktabb, sokkal szellemibb, sokkal metafizikaibb Negyedik Evangélium az ős forma, s a realisztikus Márk meg Máté a későbbi? S íme, úgy látszik, a szóbanforgó lelet az én sejtelmemet igazolja. Két nagy kérdés merül fel már most: 1.) hogyan lehetséges, hogy Jézus és János korát erősen megelőzve szerepelnek a leletben jellegzetesen jánosi kifejezések? s 2.) ha János, vagy valamelyik tanítványa a 4. Evangélium szerzője, hogyan s honnét merítette azokat a jellegzetes kifejezéseket, amelyek a leletben olvashatók? Nekem e két kérdés tisztázására megvannak a gondolataim, távol legyen azonban tőlem, hogy beleavatkozzam a régészek, szövegkritikusok és theológusok dolgába, ezért erről nem is beszélek most. Ellenben igen nagy érdeklődéssel, sőt izgalommal várom Szörényi újabb tanulmányát, amely bonckés alá veszi a lelet szövegét, s összeveti a jánosi Evangélium, s némely páli levél idevágó kifejezéseivel. Mert Szörényinek ezt a munkát okvetlenül el kell végeznie, s ha nem forgatna a fejében eféle tervet, Neked kell őt buzdítanod a munkára. Véleményem szerint ebben a pillanatban nincs ennél fontosabb föladat. Erről jut eszembe, hogy Mózes-regényem anyagához feltétlenül szükségem volna a Rasz Samrában talált szövegekre. Szörényi igen kitűnően ismerteti és elemzi őket Tőled kapott művében, azonban ennyi számomra nem elég. Vajon hogyan lehetne hozzájutni bő ismertetésükhöz magyar, német, vagy francia nyelven? Szörényi többször hivatkozik Aistleitner Rasz Samra című művére. Talán kölcsönkaphatnám valakitől egy időre, amíg jegyzeteket készítek belőle? A Te baráti körödben van egy-két kitűnő tudós. Tán alkalomadtán érdeklődhetnél náluk ebben az irányban. Végtele86
