Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 5-6. szám - Ágoston Vilmos: Gondolj rám ha kiviszed (Mail-art komédia)
végén még a mélyártra is azt mondod, hogy tudomány! Az nem tudomány, vedd tudomásul, csak hogy mihez- tartsd-magad: ez egy nagy csalás! De te nem voltál ott a reggeli gyűlésen, ott megmagyarázták: művészetet játszanak az összeesküvők, mélyen ártalmas ez mindenkinek, be kell tiltani és fel kell jelenteni, mert hatalmas összeesküvéseket szőnek, ezekről üzennek egymásnak, persze kódokat használnak, s te ahelyett, hogy megfejtenéd ezeket, a paradicsom minimax feltupírozásával elterelnéd az éberségünket! De az nem sikerül neked ... feljelentlek, feljelentek, feljelentlek! Te, te átmeneti selejt! Azonnal válaszolj, miért nem találtad meg a Bob levelét és ki az a CY4? I. Neked nincs jogod parancsolni... te írod, amit én mondok, s ha nem tetszik, jelentsd fel magad! Szép kis gyilkosságba keveredtem ... II. Vér, vér, vér és paradicsomlé! Nem érdemied meg, de őszintén aggódom érted! Mindjárt jön, mit mondunk, mit mondunk ... értsd meg, valamit mondani kell, legalább azt tudnánk ki az a CY4? I. Azt mindenki tudja ... Látod, ha szépen beszélnél, megtűrnélek magam mellett, neked semmi más dolgod nincs, mint az hogy leírod: a CY4-es karakter arra a nőre vall, akinek a harisnyáját már elemeztük! II. Ó, hátul trottyos, felül pocakos, pöttyös hófehérke! Még mindig nem Bob írta?! I. Persze, hogy nem. Ez csak természetes. De a tudomány szempontjából éppen olyan lényeges, mintha Bob írta volna. Itt minden lelet egyforma. Nincs fontos és kevésbé fontos tárgyi lelet. Ez végülis egy civilizáció képe. Ebbe éppen úgy beleömlik a kultúra, mint a technika, Bob és Alfonz, nő és harisnya... II. Bob és Alfonz nem kultúra! Nem civilizáció és nem technika! A kultúra a fennkölt, magasztos, mint a matematika, tiszta, nem ilyen szemét grafománi- ás levél-cirkusz, akik ilyen mocskos mélyártok, azok nem kultúra, hanem szubkultúra, el kell taposni, ki kell nyomni, a belüket, a farukat, a levelüket, az elégetést, a füstölést, az összeesküvést! Miért nem leveleznek szépen? Írnák meg, hogy jól vannak, az idő szép, a gyerekek játszanak, ők boldogok, nyugodtak, derűsek és optimisták! De nem! ezek mindenféle kétértelmű félreértést írnak, hogy amikor az ember meglátja zavafbajön, megijed, félreáll, elveszíti hitét, önbizalmát, a jövőt, és múlt-bizalmát ... Na nem, ezt én megakadályozom! Kinek kellenek ilyen levelek? Ki meri azt mondani, hogy ilyen levelek kellenek? Éppen ilyenek! Hát ne levelezzenek! Ezért tartok én ki, ezért őrzöm mások álmát... alszik a város, alszik a rét, aludj el szépen mindenki . . . s akkor ezek hirtelen elkezdenek levelezni! Nem! Nem! Én itt állok a vártán, a pitvar tetején, a kas tornácán, kitartok és várok. Egyszer csak elkapom, aztán kiderül minden. Kiderül, hogy miért kellett itt állnom lámpával, gázálarccal, éjjel is a szemeten ... Bátran. Félelmet nem iserve. Hősiesen. Ezért tartok én ki, mert az ember kell tudja, hogy miért él! A köz haszna, ez a fontos, ez lebeg szemem előtt, vagy eltulajdonítottam én valamit a szemétről? Nem. Én nem azért tartok ki, hanem a közért, a szolgálatért. Mindent a szolgálatért! A tudomány is minket szolgál, minket: az Embert! Szolgálj hát kutya tudós, mi vagyunk az Ember, mi vagyok az emberiség, és nem tűröm, hogy eltüntessék a nyomokat, a célt és a jövő felé mutató eredményt. Fennmaradás, megsemmisítés! Most már ennnél alább engedni nem lehet. . . I. Hipotetikusan elfogadom, hogy neked van igazad, de jól jegyezd meg, ez csak átmenet. A jövő a tudományos kutatásé és szilárd meggyőződésem, hogy az új modell kidolgozása mindig itt kezdődik a határeseteknél, a legújabb határeseteknél, amikor tudjuk, hogy mit kell elvenni, ahhoz, hogy megmaradhasson a fejlődés. A fejlődés meg itt kezdődik a szemeten. Ez mind haszontalan az emberiségnek, erről mind úgy véli, hogy már nincs többé szüksége rá. . . Ha tudná! Pedig ha tudná: itt virul előtte a jövő. Ez az a határ, ahonnan újra kell kezdeni az életet, innen kell újból végiggondolni mindent: a maximális létminimumtól. Ez a kezdet és a vég. Nem Bob és Alfonz, meg a mailart. A levelet keressétek a lakásán, ne itt a tudományos szegmentumok között! 394
