Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Márton László: "Nehéz időket éltünk" (hangjáték)
KUTAS Mit? VÁRHIDI Ezt az egészet. Félre ne érts, nem hivatalosan kérdem. KUTAS Ja, hogy ezt az egészet! Hát kérlek. Mi sem egyszerűbb. Vannak az életnek apró örömei. VÁRHIDI Tudom, tudom. Hogy jön ez ide? KUTAS Például van itt a szemközti házban egy nő, akit minden este meg lehet figyelni vetkőzés közben. VÁRHIDI Ne hülyéskedj. Ezt te mondod, aki életed háromnegyed részét — KUTAS Csak a felét. VÁRHIDI Majd utánanézünk, de mindegy. Ezt nem vártam volna. KUTAS Hagyjuk a szakmai vonatkozásokat. Ez a hölgy minden este fél kilenc után öt perccel vetkőzni kezd. Részletezzem? VÁRHIDI Részletezd. KUTAS Egyszerűbb, ha utánanézel. Az embert kivégzik a második felvonás közepén, legkésőbb negyed kilenckor, az ember fölmegy a zsinórpadlásra, ott van egy kis ablak, onnét figyeli. Fél kilenc után öt perccel kezdődik a vetkőzik. Az órát hozzá lehet igazítani. VÁRHIDI Az jó. KUTAS Kérlek, ez egy pontos nő. Meg lehet bízni benne. VÁRHIDI Az jó. No és aztán? KUTAS Semmi különös. Agyba bújik és olvas. VÁRHIDI Mit olvas? KUTAS Ez fontos? VÁRHIDI Most én kérdezek. Egyébként fontos. KUTAS Valami sárga fedelű könyvet. VÁRHIDI Miért éppen sárgát? Na mindegy. És legalább csinos? KUTAS Hát, nem is tudom. ízlések és pofonok, ahogy ez már lenni szokott. Neked például tetszene. VÁRHIDI Ezt komolyan mondod? Egészen lázba hoztál! Fel tudnál vinni a zsinórpadlásra? KUTAS Most? VÁRHIDI Bármikor. KUTAS Most fél tizenegy van. Ilyenkor már alszik. VÁRHIDI Akkor holnap. Holnap jó lesz? Ugye holnap is van előadás? KUTAS Holnap is van egy nap. Utolsó jelenésem a második felvonás közepén, engem aztán kivégeznek, legkésőbb negyed kilenckor, utána állok rendelkezésedre. VÁRHIDI Derék egy fiúcska vagy. Megnézzük azt a nőt, aztán egy kicsit elbeszélgetünk. Ugye sejted, miről. KUTAS Taxi! (Fékcsikorgás.) VÁRHIDI Nekem az útba esik, én is beszállok. Jó? Hol is laksz? SOFŐR Jó estét kívánok, tessenek parancsolni. VÁRHIDI Ne válaszolj, ez csak olyan beugrató kérdés volt. Be kell ugranom a Nádor utca nyolcba. KUTAS Nádor utca nyolc. Aztán továbbmegyünk, egyenesen Zuglóba. III. A taxiban. VÁRHIDI És mondd csak, nem szokott néha nyomasztani a mesterséged? KUTAS Mi tagadás, de nem panaszkodom. VÁRHIDI Hogy folyton alakoskodni kell. KUTAS Az ember elmondja az előre betanult szöveget. És még meg is tapsolják. VÁRHIDI Ne félj, komám, lesz ez még így sem. (A taxi megáll.) SOFŐR Megérkeztünk. VÁRHIDI Akkor hát holnap. 971
