Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Márton László: "Nehéz időket éltünk" (hangjáték)
KUTAS Negyed kilenckor. Találkozunk a kivégzés után a kiskapunál. VÁRHIDI (kiszáll) Igen, a kivégzés után. Szervusz, édes öregem. (Ajtócsapódás, a taxi indul.) KUTAS Megyünk tovább, egyenesen Zuglóba. Korong utca tíz. (Szünet. Csak a motor zörög.) KUTAS Mondjak magának valamit? (Szünet.) KUTAS Nekem pokoli jókedvem van. Maga érti ezt? (Szünet.) KUTAS Szeretek tréfálkozni, de az emberek nem értik a tréfát. Maga nem tud valami jó viccet? Szóval nem tud. (Szünet.) SOFŐR Aztán mondja csak ügyész ür, szóval elvtárs, miféle kivégzés lesz holnap? Mert erről, ugye, nem ír az újság. KUTAS Holnap nem is egy kivégzés lesz, hanem több. Hastings, Buckingham és társaik. SOFŐR Úristen! Hiszen ezek nem is magyarok! KUTAS Már hogy lennének magyarok? Ezek angol főnemesek. SOFŐR És... mit követtek el? KUTAS A hatalom átvételére törekedtek. SOFŐR Nahát, borzasztó. Illetve felháborító. (Szünet.) SOFŐR Tudja, ügyész elvtárs... ismertem én egy embert, aki ezeknek az angoloknak dolgozott. KUTAS Hogyhogy nekik dolgozott? SOFŐR Hát úgy, hogy kémkedett, vagy mi. Az van a vádiratban. KUTAS Vádirat? Hol él maga? SOFŐR Nem tudom. Szóval azzal vádolják. KUTAS Nem szép tőle. SOFŐR Hát ez az, hogy nem is kémkedett. KUTAS Azt maga honnan tudja? SOFŐR Éppen ezt akarom kérdezni az ügyész elvtárstól, ha már így összefutottunk. KUTAS Na jó. Ki ez az ember? SOFŐR Az öcsém. KUTAS Azt a kutyafáját! A ínaga testvéröccse! Hiszen ez pompás! SOFŐR Ne tessék nevetni. KUTAS Miért ne? engem, kérem szeretettel, ma már a második felvonás közepén kivégeztek. Az esti előadáson én voltam Rivers gróf, először engem végeztek ki, aztán a többit. Színházban voltunk. Érti, jóember? SOFŐR Nem értem. KUTAS Szórakozunk. Érti? SOFŐR Szórakozunk. (Beletapos a gázba.) KUTAS Mit csinál? Megőrült? SOFŐR Szórakozunk. KUTAS Meg akar halni? SOFŐR Szórakozunk. KUTAS Álljon meg! Azonnal álljon meg! SOFŐR Kusslegyen. Szórakozunk. KUTAS Mindent megmagyarázok! SOFŐR (beletapos a fékbe) Megérkeztünk. KUTAS Ne haragudjék. SOFŐR Mi?! Hogy mit? Vigyem tovább? KUTAS És biztos, hogy az öccse? SOFŐR Itt vagyunk a Korong utcában. KUTAS Talán lehetne segíteni. SOFŐR Harminckét forint. KUTAS Hagyjuk az egészet a francba. Tessék, egy ötvenes. SOFŐR Nincs apróm. KUTAS Nem kell visszaadni. SOFŐR Akkor inkább van. KUTAS Mondom, hogy nem kell visz- szaadni. SOFŐR Tessék, számolja meg. Viszek én bíró elvtársakat is, elég ne972