Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Biblia és romantika

Lukács György, Németh László, Illyés Gyula, Zalai Béla, Vajda Lajos, Zilahy Lajos, Fodor József, Karácsony Sándor, Kerényi Károly, Hamvas Béla, Szent- kuthy Miklós, Molnár Antal, Palágyi Menyhért, Pikier Gyula.)

A hétfázisú termelés-koncepció differenciálása, konkrét árnyalatokig való kiépítése mellett a termelés alig áttekinthető gazdagságának a hétfázisú koncepción túlmenő leegyszerűsítéséig kell eljutnunk. A leegyszerűsítés végső foka: a három fázis!

1. közvetlen fogyasztási cikkek (tárgyi és személyi szolgálatok) termelése;

2. közvetett fogyasztási cikkek (tárgyi és személyi szolgálatok) termelése; 3. szellem és természet, alany és tárgy eredendő kapcsolata és ellentmondása.

A tehetségek nemzeti és nemzetközi szelekcióját említettük előbb, mint a kiterjesztett reprodukció egyik alapproblémáját. Ez az egyetemes szelekció a következő hármas tagoltságban mint pedagógiai probléma is felfogható:

1. nevelés mint ismeretközlés, életformatovábbítás, karakteralakítás és végső utalások a kibontakozó szellemi produktivitás belső és külső kapcsolódására a szent hagyománnyal;

2. a nevelők nevelése;

3. önnevelés — lelkiismeret!

Az önnevelés valósága és követelménye nélkül a nevelők nevelése és rajtuk keresztül minden nevelés (lásd Marxot) — csak a neveletlenek által volna lehetséges. Nem egészen ismeretlen variáció. A pedagógia e három fokának tudomásulvétele kultúrateremtő, formáló erő. (A megismerés kontrollja stb!).

Az önnevelés valósága és követelménye: a lelkiismeret. Tehát a háromfokú nevelés harmadik foka egybeesik azzal a szellemi realitással, amivel a háromfázisú termelésképlet harmadik fokát határoztuk meg: „szellem és természet, alany és tárgy eredendő kapcsolatával és ellentmondásával.” Ez a meghatározás más cél szolgálatára készült, de a problémák eredendő konvergenciája folytán ezek a meghatározások helyettesíthetők egymással, ami a kialakuló elgondolások kontrolljaként is szolgál. A mértékek és normák sokszerűek, egymást helyettesíthetik, de egymást nem teszik feleslegessé. („Vezess, vagy kövess”. „A semlegesség hazugsága”. „Der Mörder von Anfang”. „Mérni és mérhetővé tenni”. „Alkalmazás önmagára”.)

*

Mai történelmi létünk megértését csak a kereszténység előtörténetével való összehasonlításból nyerhetjük. Európa és a kiterjesztett Európa (Amerika, Oroszország, Törökország, Iszlám, Japán . ..) erejét a kereszténység zsidó-görög távlatából nyerte. A kereszténység zsidó-görög távlata a Biblia.

Egy sajátos geopolitika: a Föld gazdasági és politikai erőmegoszlása egyenesen arányos azzal a mértékkel, ahogyan az egyes nemzetek a bibliával állanak és annak kisugárzásával magukat azonosították. (A modern ateizmus „felháborodás-pesszimizmusával” (Nietzsche) ehhez a kisugárzáshoz tartozik maga is!)

A pogányság a legszélesebben értelmezett ókortól napjainkig a szellem elsőbbségét a hétköznapok munkájával szemben csak a munka megvetésével tudta kifejezni. A munka megvetése a hellénizmus, a görög-kereszténység és a zsidóság katasztrófájában bontakozott ki. A munka megvetése a spirituális antiszemitizmus függvénye (Dingier, Tábor).

807