Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Biblia és romantika

A mai helyzethez: növekedni fog az érdeklődés a termelés és elosztás elvi kérdései iránt. Amerika adott helyzetének erősödésével a gazdaságtechnikai és politikai koncentráció fokozottabb tempója várható. Növekedő lehetőségek produktív intellektuelek felszívására. Kvalifikált munkaerők fokozódó hiánya. Üj termelésformáló célkitűzések. Szükségletek alakítása! Fogyasztói kamarák közössége és alkotmánya! Humanista és kísérleti közgazdaságtan! .. . Demokrácia, tervszerűség és a szabadság kezdeményezése — különben megoldhatatlan problémák!

Optálás szükségessége a szocializmus mellett. Csak lényegében és nem részleteiben. Mert nincs egy szocializmus, hanem csak a részben egymást kizáró, részben egymással szinkretisztikusan keveredő szocializmusok vannak. Talán kisebb mértékben, de lényegében a szocializmusra is érvényes, amit a hitközösségekre, egyházakra és szektákra mondottunk: képtelenek a valódi küzdelemre és a valódi egyesülésre is. Eredmény: eretnekségek szinkretizmusa. Vallásban és szocializmusban.

Mi adja a modern szocializmus súlyát a modern felekezetiességgel szemben:

1. a konkrét közösségi gondolat megújulása, a közösségi-Te gondolatának úttörése Feuerbachnál és Marxnál és általában az ezoterikus szocializmusban: a mozgalomban és elméletben;

2. a közgazdaságtan és polgárság transzcendentális és egzisztenciális kritikája Marxnál: „Zur Kritik der politischen Ökonomie”;

3. a nyomorgó tömegek passzív szenvedése és az emberiség egyetemes hagyományaival kontaktust kereső harcos szocialista elitek önkéntes szenvedésvállalása;

4. kapcsolata a munka újjászületésével, újabb és újabb tíz-, majd százmilliós tömegek felszívódása az ipari munka szervezetébe, a munka-tisztelet, technokrata célkitűzések, a kézművesség és a természettudományok új pytha- goreizmusa, megújult érdeklődés az emberi közösség kezdetei iránt;

5. kísérlet egyetemes érték- és értéktöbblet-elmélet elmélyítésére olyan erővel, amihez foghatót csak Nietzschénél találunk. Az érték- és értéktöbbletelméletek hiányosságai, sőt világnézeti mammonisztikus-materialisztikus elkötelezettségei is csak másodsorban jönnek tekintetbe a tény mellett, hogy a szocializmus érték- és értéktöbblet-elmélete helyébe — bizonyos és fontos tekintetben még Nietzschét sem véve ki — mindmáig nem került egy olyan elgondolás, amely kísérletet tett volna az igazságos jövedelemelosztás elveinek meghatározására;

6. az eredeti, harcos és ezoterikus szocializmus egységes világnézeti állás- foglalás- és értékelés-követelése!

A mai szocializmusban mind jobban elhalványulnak, illetve háttérbe szorulnak ezek az éltető motívumok. A szocializmus a készből él! Terjeszkedésének értelme részben ebben, részben riválisainak gyengeségében rejlik! Éppen ezért ez a terjeszkedés nem téveszthet meg bennünket a tekintetben, hogy a szocializmus mint önálló szellemi és társadalmi áramlat az önfeladás és a megújulás kettős problémája előtt áll!

Dönteni kell a szocializmus mellett, hogy mindezekre az értékekre rámutathassunk és hogy a szocialista életforma gyökereit visszakövethessük és visz- szavezethessük eredetéig — a biblikus világfelfogásig!

A bibliától a bibliáig, kísérletünk a szellemi, társadalmi és anyagi problémák belső összefüggésének felvázolására lezárult. Hogy ezek az összefüggések meg808