Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Kotányi Attila: Szabó Lajos képíró dialektikája (megszelidíthető-e a dialektika, vagy legalább leszoktatható-e a táncról?) (álinterjú-töredék)
JEGYZETEK 1 Az általános szóhasználathoz tartva magamat, dialektikának hívom: a) a meghasonlást gondolatban-szóban-kép- ben (az utóbbinál: szétesés, inkoherencia), és az élet sodrában; b) e megha- sonlás, konfliktus megbékítését, csillapítását is; c) azt a logikát, amely számot- vet, képes számotvetni az ellentmondással és azt visszakapcsolóan oldani is tudja. Szemben a formálisnak nevezett logikával. De a védák és a hinduizmus Rúdra—Siva—Natarena mítoszát is szigorúan ide kell értenem, mert a dialektika a) b) c) értelemben vett gondolata emberemlékezet óta ott járja fenséges táncát sok százmillió ázsiai lelki szemei láttára. Ahhoz képest, ahogy én itt Sivát képes beszéddel megidézem, e tekintetben Szabó Lajos tartózkodóbb volt, tartózkodóbb mint akár Nietzsche, akár a mai francia filozófusok. Megvetette a mítosszal való játszadozást is, ezt a látszatot is gondosan kerülte. Egy ókori görög, vagy indiai mítosz nem azt a szerepet tölti be ma, mint eredetileg: elmondani, ami valóban van, az egész népnek. Ez a mítosz értelme; a szó ezt jelenti. De ha ezt nem tudja jelenteni, mert hiányzik a hozzáillő kultúra, kultusz és hétköznap, sőt, a nép maga, akkor mesévé degradálódik. Jóllehet a mítosz minden, csak nem mese. Ami nem szól persze a mese ellen. 2 Sem valamely közeli leszármazottját a mítosz családjában, Buddha rangjában lévő segítő népi és asszonyi szörnyeteget Jávában, Burmában, Japánban, Kínában, Tibetben. 3 Az önmagával való meghasonlást megtestesítő, annak ritmusára tarantellát táncoló fenséges szörnyeteg nemcsak vésztjósló, hanem segítő is: a náci-min- denség önellentmondásának rákfenéje meghozta Szabónak is a szabadulást Auschwitzból. 4 A dialektika meghatározásában Sz. L. Philonhoz (1. sz.) kapcsolódott: „az egységes hasadása és az egymásnak ellentmondó felek megismerése.” 5 Látható Vajda kollázsán Szabó arcképével. 6 Picassót Szabó nagyra tartotta, de nem szerette különösen. Ügy látszik, mégis volt közös vonásuk. Picasso barátainak elbeszéléséből tudjuk, hogy olyan veséző humora volt, mint Szabónak. Vagy fordítva. Jóllehet Picasso csodás kecskerajzai és kvázi-kalligrafikus rajzmodora egészen közel állnak a képírós Sz. L.-hoz. — A kecskéket feltétlenül megirigyelhette!! 7 Olyan sok krimi-ponyvát fogyasztani, mint neki, csak Fejér Lipót matematikusunknak és Ernst Blochnak sikerült. Nekem eddig nem sikerült különbséget felfedezni Szabó Lajos szociológiája (ekk- leziológiája — K. Gy.) és kriminológiája között. 8 Hadd hárítsak eleve el minden felesleges kritikát amiatt, hogy én Sz. L.-ból fenegyereket csinálok. Az is akart lenni. De időben legyen mondva, hogy ne kelljen később visszavonni a mondottakat: a filozófiai dialektika, vagy az ő terminológiájában a prizmatika fenegyereke akart lenni. Majd mindenki, akit érdekel, eldöntheti, hogy sikerrel járt-e? Lesz rá idő. 9 Ezen válaszom Huszár Magda jó emlékező képességére támaszkodik. Csodálkozásomra még arra is emlékezik, milyen ruhát hordott Fekete Béla látogatásakor Rudas László utcai lakásunk sarokszobájában 1955 őszén. Azonkívül a leközölt kalligráfiák egy része az ő gyűjteményéből származik, amely saját választása Szabó felszólítására (1967). 10 Első kiállítása Nyugaton egy csoportkiállítás volt Brüsszelben, 1958-ban. Több Vajda-kép bemutatása mellett résztvettek: Bálint Endre, Kotányi Attila és Szabó Ljubomir. A lehetőség Huszár Magdának volt köszönhető, aki az egyetlen franciául tudó volt közöttünk. E kiállítás lehetővé tette Szabó Lajosnak és feleségének, hogy hivatalosan átköltözhessenek Bécsből Brüsszelbe. A brüsszeli Beaux Arts — ahol az első kiállítás történt — 1959-ben egy második kiállítást is rendezett Szabónak. 1960-ban a Ptah Galéria szintén Brüsz- szelben rendezett kiállítást neki. Ugyanebben az évben hamburgi, majd müncheni kiállítás következett, majd Dort- mundban önálló kiállítás és Berlinben a Kongress Halle-ban egy csoportkiállítás. 1961: Düsseldolf, Strak Galéria, önálló kiállítás; 1962: Hagen, Karl Ernst Osthaus Museum, önálló kiállítás. Ide sorolható, hogy mely múzeumok vásároltak műveiből: Musée Royal és Bibliothek Royal, Brüsszel; Kunst Museum, Düsseldorf; Staatliche Kunstsammlung, Stuttgart; Städtisches Kunstmuseum, Duisburg; Booymans Museum, Rotterdam; Suermontt Museum, Aachen; Kunsthaus, Zürich; ÉTH Grafische Sammlung Zürich; Haubrichsammlung (most Valra-Richard Museum) Köln. 936