Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Kotányi Attila: Szabó Lajos képíró dialektikája (megszelidíthető-e a dialektika, vagy legalább leszoktatható-e a táncról?) (álinterjú-töredék)
Az első, akit meghívtunk, a modern művészet mindenki által megbecsült hozzáértője, Fekete Béla építész volt. Jó kritikája után 1956 tavaszán a rajzokból házi kiállítást rendeztem Szabó Ljubomír segítségével (nem rokon Sz.L.-sal). A közismertebbek közül Vajda Júlia, Bálint Endre, Jakovits József, Mándy Stefánia, Tábor Béla, Mezei Éva és Árpád, Bíró Endre és Gedő Ilka, valamint Hamvas Béla jöttek el. Hamvas Béla így szólt hozzám, miután megnézte a kiállítást: „Megint Lajosnak sikerült az áttörés.” * E bíztató hangok ellenére Szabó Lajos régi, festőkből és szobrászokból álló baráti köre tartózkodó, vagy elutasító véleményen volt. Ez a feszültség tovább fokozódott, amikor Vajda festészete is a vita központjába került. A haj latos vonal elsőbbsége olyan szembeszökő közös vonása volt Szabó Lajosnak Vajdával, hogy akadt, aki inkább Vajda nagyraértékelése ellen fordult, csakhogy ne kelljen Szabó Lajos kalligráfiájában is egy új, festészetileg avantgarde kezdeményezést látni. (Jóllehet pár hónappal e viták után már a legnagyobb amerikai képeslap mutatta be Matthieu színes, kalligrafikus képeit; senki sem tudta — mi sem ezekben az években — hogy mi történt a modern festészetben a háborút követő időben a nyugati országokban.) * Az itt vázolt ellentétek további csomósodása játszotta a döntő szerepet Szabó Lajos akkor támadt tervében: egy nyugat-európai piac a további munkának anyagi és szellemi hátteret nyújthat. Ez a terv nagy áldozatokkal teli, 9 évi, kiállítások hosszú során át vezető kalligráfus pályafutást eredményezett.10 MÁSODIK KÉRDÉS Kunszt György: Ügy mondtad: Lajos egyszer azt a kijelentést tette, hogy a grafikájával tudta teljesen kifejezni magát. Ügy kell-e ezt érteni, hogy a diskurzusaival, leveleivel, írásaival és jegyzeteivel nem tudta magát teljesen kifejezni? Te hogyan értékeled és hogyan értelmezed ezt a kijelentést: megérthetök-e a rajzok Lajos többi dolga nélkül, illőteleg: mennyiben segítenek hozzá a rajzok többi dolgának a megértéséhez? Mást mond-e a rajzokkal, mint a többi dolgával, vagy ugyanazt mondja, csak más nyelven és tökéletesebben? stb., stb. Kotányi Attila: Azt a fejtörő kérdést teszed fel nekem, úgy értendő: nem tudta teljesen kifejezni magát? Semmi ok nincs feltételezni, hogy ebben a sokszor ismételt fordulatban (Huszár Magda szerint „szójárása lett”) nem egy kutató önkritikája, hanem egy szónok eléggé hiú önsajnálata és közvetett önelégültsége rejlenék. Mert most tudja. Nem azt mondta, hogy korábban nem tudta volna közölni, amit szeretett volna, amit előre, vagy épp ott gondolt, amit akart, társas közérthetőséggel. De „írásban” magát kifejezni, teljesen kifejezni, az más. Az más. Ennek lett eszköze a képírás. * 924
