Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Szemináriumi szövegek
SZABÓ LAJOS Szemináriumi szövegek* Sz. L. 1947. VII. 11. Aktuális helyzet szellem és materializmus kérdésében: részletkérdésekben engedmények szükségesek, az alapfeladat azonban a krisztianizmus centrumba — helyezése! A krisztianizmus: a szellem primátusának kérdése. A szellem primátusának éles, pozitív és polémikus előadása. Ha szellemi és nemszellemi kérdésekről van szó, akkor mindig a szelleminek és ezek között is a mennél spekulatívabbnak van nagyobb jelentősége, gyakorlatibb ereje és jelentősége! Ha nem a spekulatívabb kérdést választjuk, akkor egyet lépünk előre és tizet hátra. Ez a kenyérkérdés, a megmaradás kérdése. — A részletkérdésekben kötött kompromisszumok csak akkor nem vezetnek két rossz közötti választásokhoz, ha spekulatív területen erősen állunk. S egyben ezen az úton nem válunk elhanyagolható mennyiséggé. — Még a legmagasabbrendű részletkérdésekhez sem szabad odaszegeztetnünk magunkat: erről kapjuk a nevünket! A mindennapi élet minőségtelen tömegszerűsége helyett ezek hatalmi koncentráló pontjaihoz (pl. a Vatikán) való viszonyunk a döntő; ott nem szabad veszteni! A mindennapi élet a rezsi: ott lehet veszteni. Ha nincs meg a profanizálás veszélye, akkor mondhatjuk: „Keressétek először az Isten országát.” Az ellenállások óriásiak ... de nem képesek azt arányosan fokozni! Ezért ökonomikus számunkra a legdöntőbb kérdéseket a legélesebben és legvilágosabban elmondani! Mindenkinek az lesz a neve, ahogyan nevezik, s úgy nevezik, ahogyan reagálnak rá. Azért beszéljünk a centrális kérdésekről, hogy erről kapjuk a csúfnevet. A nyers, koncentrált hatalomra, a főellenségre kell tudni válaszolni. A tömegszerűség két súlypontjára kell reagálni; ezekhez a pontokhoz való viszonyunk által határoznak meg. Ezekkel szembeni nyílt állásfoglalásunk adja a legnagyobb védelmet. Esztétikum és etikum komplementer ellentétek. — Sötétség és világosság. Küzdelem: odaadás és magáévá-tétel. Akarat: divide et impera. Komplementer ellentétben kell lennie logikumnak-esztétikumnak és lo- gikumnak-etikumnak. Kivizsgálandó a logikum váltópont-jellege. A paradoxon-befogadóképesség karakterológiai jelentősége (kultúráltság, az érvek önmaguk ellen fordulása). Mennyi paradoxont bír el? de reális struktúra mellett! A paradoxon-prostituáltság nem érték. A nyárspolgárságra és aszkézisre felbomlott „Christenheit”.** Ad Nietzsche: Az etika lényege, hogy szembenáll a morállal. * Megjegyzés: az itt közölt szövegek Kotányi Attila és Kunszt György „Feljegyzések Szabó Lajos szemináriumairól” c., 1946 és 1948 között készült kéziratából származnak. Rövidítések: Sz. L.: Szabó Lajos; H. B.: Hamvas Béla; K. A.: Kotányi Attila; K. Gy.: Kunszt György. ** Így nevezi Kierkegaard a kiürült kereszténységet, ellentétben a ,,Christentum”-mal, az igazi kereszténységgel. 813
