Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Szemináriumi szövegek

Ellentétek-e kereszténység és esztétikum? Énekek Éneke, Zsoltárok, Példabeszédek könyve, kánai mennyegző, olaj Krisztus lábára, mondatarchitektúra. Jezsaiás: pogány esztétikum. Ellentétek-e forradalmiság és esztétikum? Az etikai kategóriák: a szeretet, a részvét, az akarat ....... Az etika f ormált energetikáját az esztétikumtól kapja. A szép mozgat, ha nem ressentiment-ból, vagy félelemből cselekszünk; valami vonz. Freud: .. .hogy az én-ideálomat megtöltsem. Az etika megtörése esztétikummal. Ügy töröm meg a karakterét, ahogy a tükröt összetöröm! A vonzó tükör, az ideál megtörése a lényeges. Esztétikum-etikum-logikum hármassága szakrális, örvényszerű mozgás­ban van. * Az esztétikum szerepe a létezésben. Az általános az, hogy az esztétikai létezés­ből indulnak ki és elhanyagolják esztétikum és létezés kapcsolatát. Ez nem spe­kulatív, nem gyakorlati és nem tapasztalati eljárás. „Szép”: ebben a szóban koncentráltan benne kell lennie annak, amit az esztétikának el kell mondania. Az esztétikum világában is van egy perspektivisztikus relativitás. Relati­vitás nemcsak korok és egyének ízlésében, hanem magában az esztétikumban is, nemcsak korlátozó értelemben, hanem a létezés értelmében is. — Előre és felfelé törő relativitás. „Ízlésekről nem lehet vitatkozni”: ez nivelláló szubjektivizmus eredménye. Az előre és felfelé törő relativitás: a relatív ízlések nem egyenrangúak. Nincse­nek közöttük abszolút különbségek, de nem is egyenrangúak. A relativitás nem bizonytalanságot jelent: megadhatók a különböző rela­tív fokok közötti rangkülönbségek. Két kiindulás: — a teológiai-anselmusi, és — kiindulás a közvetlen tapasztalásból. 1) Anselmus: Credo ut intelligam. Az ontológiai istenbizonyíték lét és érték kapcsolatának egybeesőként való felfogása. Létezés és értékelés egybe­esése. — Ha eltávolodunk létezés és értékelés közösségétől, akkor olyan ellent­mondás magvát hintettük el, amely szükségképpen az összes kérdés megoldha­tatlanságához vezet. Az alapértékelés hármassága: esztétikai, logikai és etikai értékelés. — Mindig ismerték, részint elismerték, részint tagadták kapcsolatukat. — A lo­gikai problémákat mint értékelés-problémákat felfogni: ez új! A többinél az értékelés-karakter elég világos. Maga a létezés mennyiben értékelés? Ehhez a ponthoz a modern filozófia outsiderei jutottak csak el. 2) A második kiindulópont: az esztétikum forrása a közvetlen tapasztalás. — Hipnotikus erejű véleményekkel szemben közvetlen élményeink analízise. Hipnotikus előítéletek. A gyermek csodálkozása, a csodálkozás természete, a csodálkozás eszté­tikai értéke. Itt esztétikum, logikum és etikum sajátos egysége van jelen (gyer­meki egoizmus). 814

Next

/
Oldalképek
Tartalom