Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Biblia és romantika
A relativisztikus etikák igazsága: az erkölcsök változása, gazdagsága és ellentmondásai, melyet egy magát jogtalanul abszolútnak deklarált etika nem tudott tudomásul venni és igazolni. A relácionizmus a gazdagság, a változás forrása: minden új lírai vagy lelkiismereti igény viszonylagossá teszi, átértékeli erkölcsi értéktábláinkat! Minden mélyebb és magasabb lelkiismereti igényből származó erkölcsi rendszerezés a kisebb értékű centrumból származó értéktáblák érvényét az időbeli sorrendtől teljesen függetlenül. (Támpontokul lásd: Nietzsche és Zalai elemzéseit.) Ez a relativizmus nem szünteti meg az abszolút erkölcs érvényét! — ellenkezőleg: ez állítja mindig helyre! * Pascal: a logikai hibák karakterhibák! A tévedések holt, nem-létező, nem termékeny, nem-érvényes erkölcsből születnek. „Mindent megtettem mindenki másnak és főleg önmagámnak felvilágosítására?” „Minden erőmet latba vetettem ennek érdekében?” „Mert csak addig a mértékig mentesülök mások, akár ellenségeim cselekedeteinek felelőssége alól, amennyiben ezt megtettem!” És az ehhez kapcsolódó másik lelkiismereti mérték: „Vezess vagy kövess!” — mert a semlegesség kezeit-mosó pilátusi szándéka a legszörnyűbb bűn! „Ki nem velem gyűjt, tékozol!” A „vezess vagy kövess!” lelkiismereti normája nemcsak a szűkebb értelemben vett társadalmi élet hétköznapjaira, hanem azt megalapozóan az alkotás és kutatás minden területére és ezeknek a „területeknek” és kereszt- metszeteknek eredeti perspektívájára is érvényes. (Például: A modern képzőművészetben a mester-tanítvány viszony és az egyetemes hagyomány problematikussá válásán keresztül lesznek kivizsgálhatok azok a pozitív és negatív motívumok, melyek a modern művészet specifikumát, mai stagnálását és holnapi feladatait megvilágíthatják.) * A felelősségi körzetünkhöz tartozó, személyi-közösségi gondolkodás egyik legfőbb távlatával, az ipari axiomatikával teremti meg a kapcsolatot Pascal karakter-logikája. Mit értünk ipari axiomatika alatt? A közösségi gondolkodásnak egy hierarchiáját és forgásperiódusát, melynek viszonylagos befejező pontja az, amit nagyiparnak nevezünk. Visszafelé a második pont a próbagyártás és kísérleti termelés sok árnyalata. Ehhez szorosan kapcsolódik, sőt részben egybe is esik vele a harmadik pont: gyári laboratóriumok, illetve országos ipari és mezőgazdasági intézetek hálózata. Negyedik pont: maga a technikai és kísérleti természettudomány. Ötödik pont: matematikai természettudomány. Hatodik pont: matematika. 803
