Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 8. szám - Varga Zoltán: A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban II. (tanulmány)

rendszerből azokat a megoldásokat, amelyekkel való élésre érettnek találja a magyar népet”/*7 — hangzik a Nyugati Kis Üjság 1947. április 25-i vezércikke. Janzsó János, az FKGP megyei vezetéséhez tartozó politikus tollából 1947. április 27-én megjelenő Két malomkő című cikkében felteszi a kérdést, melyik életforma jobb: a demokrácia vagy a szocializmus? A cikkében a választ úgy fogalmazza meg, hogy egyben a politikusok felelősségét is felveti: „Az elkövetkezendő idők embereinek lesz a feladata azt eldönteni és nagyon valószínű, hogy mindegyiknek fel kell adnia sóikat a merev álláspontjából ahhoz, hogy a világ békéje biztosítva legyen. Az elvi ellentétek középpontjában itt áll a politikus, akinek a feladata az ország vezetés nehéz tudománya és őrlődik a két malomkő között. Elégedetlen vele szemben az egyik oldal, melyik csak a demokráciát teszi magáévá, s reakciósnak nevezi a másik, amelyik a szocializmust tartja végcélnak. A politikusnak kell megtalálni a helyes utat ahhoz, hogy a két malomkő agyon ne préselje, hanem az ellentéteket áthidalva a közösség javára tudja fordítani munkáját.”48

Az álláspontja, miszerint „nem vagyunk marxisták és soha nem leszünk kommunisták ..., de azért akarhatjuk még a demokráciát”,49 a tiszta demokrácia az FKGP vezérlő politikai elvének gondolati kibontása, amely egyaránt jelenti a többségi elv érvényesítési jogát, amelyet nemcsak a nemzetgyűlésben, hanem a „végrehajtói hatalomban” is érvényesíteni kíván. Követeli, hogy a pártpolitika vonuljon ki „az igazságszolgáltatásiból, ahogyan ki kel vonulnia a közigazgatás és különösein a rendészet területéről is.” A Független Kisgazdapárt megingathatatlanul a magán- tulajdon elvi alapján áll. Vállalja a koalíció programját az államosítások terén odáig, hogy megdöntse a magántulajdon és magánkezdeményezésen alapuló gazdasági rendet.30 Ezek a gondolatok azt is jelentették, hogy az FKGP megyei vezetésének politikai irányultsága 1947. tavaszán nagyban egyezett a kisgazdapárti centrumhoz tartozó Nagy Ferenc politikai céljaival. Az FKGP 1947. ápriliséban meghirdetett nagyobb pártalőkészülatsd egyre jobban lelassulnak, s a kommunista párt megyei információs jelentése arról számol be, hogy 1947. júniusára szinte a koalíciós pártok közül a iegpassziívaibhak.51 Amit résziben indokol csak a nyári mezőgazdasági munkák gyarapodása. Inkább a pontosabb ok az, hogy iaz FKGP országos és megyei vezetésére irányuló baloldali támadás elbizonytalanította, passzívvá tette tömegeit. Bizonytalanságukat fokozta, hogy az 1945-ös választásból a legnagyobb pártként kikerülő FKGP sem a megye közigazgatásában, sem a megye politikai életében nem tudta politikai érdekképviseletét megfelelően biztosítani. Ennek tényéire imég maga az FKGP baloldalához tartozó Dobi István államiminiiszter is igen érzékenyen reagált 1947. április 27-1, Vasváron tartott beszédében és megállapította, hogy „sok a panasz Vas megyében a közigazgatás vonalán, ami sehol sincs ekkora az országban”.52 Sajnos laz MKP Vas megyei lapja, a Szabad Vasmegye ezt a KP elleni fellépésnek felfogva, támadást intéz az állammdniszter ellen,53 nem véve figyelembe a hír igazságtartalmát, s azt, hogy Dobi István a kisgazdapárton belül a baloldali pártokkal való megegyezésre törekedett. Kétségtelen, hogy az FKGP megyei vezetése 1947. tavaszán a pártból eltávolított és önként kilépett vezetők távozásával baloldalibb jelleget mutat. Az a tény, hogy a megyében 1947. nyaráig a passzívvá vált FKGP tömegeinek döntő többsége nem változtat pártat, s nem áramlik be a baloldali pártokba egyrészt azt is jelentette, hogy az FKGP tömegei, főleg a kis- és középparasztok elfogadva a vezetők célkitűzéseit a nagytőke és a nagybirtokosok korlátlan hatalmát biztosító régi rend restaurálására nem törekedtek. Másrészt azt is, hogy előre, a szocializmus irányába sem akartak lépni, mert a dolgozó kis- és középparasztság jelentős része nem a földbirtokosoktól, gyárosoktól, bankároktól, hanem a baloldali radikális törekvésektől féltette vagyonát.54 A paraszti tömegek politikai tanácstalansága, passzivittásla az FKGP országos jelentőségét is csökkentették. Egyúttal felhívták a baloldal, főleg az MKP figyelmét arra, hogy egyik legfontosabb kérdés a továbbiakban az, hogy kivell halad együtt a parasztság. Ebben a helyzetben vetődött fel az újbóli nemzetgyűlési választások gondolata.

A koalíciós erőviszonyokban — főleg a köztársaságellenes összeesküvés felszámolásában „kompromittálódott” kisgazdapárt bomlása miatt bekövetkezett tanulsá751