Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 8. szám - Varga Zoltán: A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban II. (tanulmány)
szőr is erős munkáspárti éllel támadást intéznek a marxista pártok elleni vélt, vagy bizonyos valós sérelmeik miatt. De beszédükből az is kiderül, hogy főleg Janzsó János, Erős Kálmán és a felsorolásban ugyan nem szereplők, ám az FKGP megyei vezetéséhez tartozók kijelentéséből, hogy „szembeszállunk minden törekvéssel, amely a régi reakciós rendszer visszaállítására irányulna”.40 A koalíciós válságot — így a megye politikai hangulatát, a pártok közötti kapcsolatot — tovább bonyolította az a szovjet—amerikai jegyzékváltás, amely közvetlenül a köztársaság ellenes összeesküvés felszámolásának intézkedéseivel, s főleg Kovács Béla letartóztatásakor lezajlott.41 Erről a jegyzékváltásról a Nyugati Kis Üjság — látszólag objektiven, de a sorok között iasz almenikai vádakat részletesen taglalva — adott hírt,42 így alaposan felkorbácsolva a munkáspártok, elsősorban az MKP ellen a kedélyeket. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy a politikai küzdélem lassúbb, de a körülményekhez jobban alkalmazkodó eszközei helyett az MKP már 1947. elején is — itt ugyan még nem általánosíthatóan — bizonyos, a célhoz gyorsabban eljutó, adminisztratív intézkedéséket is előtérbe állított. Ezt lehet ugyian azzal magyarázná, hogy az akkori nemzetközi viszonyok éleződése, a haladó elemek elleni támadás, Európa jobhrafor- dulása merevebbé tette a munkáspártok, elsősoriban a KP hatalom megszerzésére irányuló módszereit, de ezek az intézkedések erősen emlékeztetnek a későbbi Rajk- per, a koncepciós perek hangulatára. Ezek laz intézkedések pedig táptalajt adtak a reakció, a jóbboldiali elemek, az egyház számára baloldali-ellenes, de főleg kommu- nistaellenes (hangulat szításának, s egyúttal meggátolták azt is, hogy az MKP behatoljon a kis- és középparaszti rétegek sorába. A megyében az összeesküvés leleplezése, a baloldali pártok általános támadása a Kisgazdapárt tömegei körében ellentétes tendenciájú mozgást váltott ki. Azt a — főleg a KP által megfogalmazott — célt, hogy a kis- és középparaszti rétegek a baloldali pártokba áramoljanak be, nem sikerült elérni. Ugyan a miegyében is megindul a pártból való lemorzsolódás folyamata, de a pártból való kilépések 1947. késő tavaszáig nem váltak tötmegméretűvé. A Belső Gyula-féle politikusok ebben az időszakban az FKGP megyei létszámának egy jelentéktelen részét sikerül fellépésükkel a pártból „kiléptetni”. Inkább a politikai események bizonyos fásultságot és közömbösséget idéztek elő a paraszti körökben. Erről számolnak be 'az MKP járási bizottságainak politikai haingulatjelentésai,43 s a Nyugati Kis Újság 1947. április 25-i számában írt cikke, amelyben ez olvasható: „...az FKGP táborába tömörülteken bizonyos csalódottság, fásultság s veszélyes közömbösség uralkodott el. Nemcsak a középosztályban, de a kisgazdák tekintélyes csoportjában is,”44 Ezt érzékelve az FKGP központi vezetése nagyobb szervezeti munkára ösztönözve, április 27-én és május 4-én országjárást kezdeményez. Amelynek a célját úgy fogalmazzák meg, hogy ez az országjárás „nem egyszerűen agitációs körút”, mert a „Kisgazdapártnak nincs szüksége országosan megszervezett tagtoborzásra, de szüksége van a párttagoknak a bel- és külpolitikai helyzet megismertetésére. Ezek a gyűlések vannak hivatva, hogy a ilegszélesebib magyar tömegek hitet tegyenek a Kisgazdapárt politikája mellett és bebizonyítsák annak a túloldalról elhangzott tétednek az ellenkezőjét, hogy a Kisgazdapárt a belpolitikai válságok következtében elvesztette a párthíveinek táborát.”45 Április 27-én CelldömöJkön, Jánosházán, Vasváron, Rumban, Szentgotthárdon, őrdszentpéteren, május 4-én Sárváron, Uraiújfaluban, Kőszegen, Gencsapátiiban, Körmenden, Csáfcánydotroszlón, június 1-jén Szombathelyen hirdet kisgazdapárti nagygyűlést, ahol egy-egy budapesti előadó (pártvezér, államtitkár) ünnepi szónokként elemzi a politikai eseményeket és az FKGP céljait, helyi szervezeteinek a feladatait.46 Melyek voltak ezek a célok és feladatok? Erről kapunk megfelelő ismeretanyagot a Nyugati Kis Újságban a gyűlésekről szereplő tudósításokból. „Az FKGP a demokráciának azt a formáját képviseli, amely szintézisre épül. A magántulajdon elvén áll, de elősegíti az állami beavatkozást azokon a területeken, ahol a közjó érdekében vitathatatlan. A polgári gondolat mellett kötötte le magát, de nemcsak elismeri, hanem munkálja az egyeztetés módszerével a népi demokráciának nevezett 750
