Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 5. szám - Láng Gusztáv: Történelmi káprázatok (Olvasónapló; Cseres Tibor: Vízaknai csaták) (kritika)

Hogy a kettő konfliktus-gerjesztés nélkül élhet hősünkben, annak magyarázata, hogy korábban vállalt — s fel később sem adott — első identitását, románságát mint népe szeretetét és szolgálatát vállalja, neun pedig más nép (vagy népek), szorosabban a magyar gyűlöletét. Moldován György nem az irodalmiunk közelmúltjában oly gyakori kompromisszumos hősök táborát szaporítja ezzel; vélt és valódi származásának ellentéte feloldódik a kettő különös minőségű ötvözetében, erdélyi- ségében.

Románság és magyarság (de talán pontosabb így fogalmazni: Románia és Magyarország) minden ellentéte ugyanis arra a kérdésre vezethető vissza: kié (legyen) Erdély? Ez a birtokló kisajátítás a hatalom logikája; a hódítás, a területrendezés logikája. Moldován György (s rajta keresztül az író) válasza erre a kérdésre: Erdély az erdélyieké elsősorban. Mely válasz eleve kizár minden jogfosztást és előjogot.

Nemzés és fogamzás „epizódjával” a későbbiekben is többször találkozunk a regényben; elbeszélőnk láthatólag kedveli az ágyjeleneteket (gyakorta nem .is az ágyban játszódnak, hanem rendhagyóbb, a jelenetek érzékiségét fokozó keretek között), melyek a (túlnyomórészt történelmi eseiményanyagot regényesíteni vannak hivatva. Szerkezeti vonatkozásban e feladatuknak meg Is felelnek. Moldován György ágyékából ugyanis családok származnak; természetes fia születik egy vízaknai román parasztasszony tói (aki minit iskoiatánsa első gerjedelmsit felébresztette), lánygyereket nemz vélt féltestrvérével, Moldován János első házasságából született lányával, s törvényes gyermekei is vannak; ezek lassacskán mind önálló regényszereplővé cseperednek, külön világuk, történetük lesz. A nagyregény legtöbb fejezete egy-egy főszereplő (rendszerint Moldován-leszármazott) nevét viseli címként Vagy címében; mindegyik élete külön részlet-regény (nem regényrészlet!), melyek között levélváljások, családi találkozások, egy-egy családtag utazásai s látogatásai rokonainál teremtenek ilazább-szarosabb kapcsolatot. Így hoznak létre e részlet-regények egy fölöttük álló, nagyobb szerkezet, a családi viszonyrendbe történelmi totalitást zsúfoló szimultán xegénykarnpozíaiót. A Vízaknai csaták ugyanis a szimultán regény újabb magyar változata, méghozzá a nemzedékek történetét összefogó családregény krónikás szerkezetének ,,szimultán ei zálása”. A regény cselekmény-rendszere két időpont közé illeszkedik; 1849. január 17-e a kezdőpont, a vízaknai csata kezdete (s Moldován György szüleinek megismerkedése), a végpont pedig 1940. szeptember 1., amikor a pesti rádió bemondja a bécsi döntés határozatát, Erdély kettéosztásának hírét magyar s romián részre; ez egyben Moldován György halálának napja. A re- gényidő kilencvenegy éve nem lineárisan múlik el; minden egyes szereplő külön „rész-iregényében” másként tagolódik a kilenevenegyből reá eső rész-iidő. Más-más évszám, más-más időszelet fontos ugyanazon az időszakaszon belül minden szereplőnek, sőt eltérő személyes tartalmúak ugyanazon időpontok. Az 1892-es év például több szereplő ,,'életóban” is kiemelt jelentőségű, hiszen ez „Áigota-mama”, György anyja halálának 'éve. De György számára a imér 'említett, származása titkát őrző anyai levél miatt ^életrajzi dátum”, Aszpázia fiának, Traján.nnk viszont az első szerelem (s persze jaz első magömlés) teszi emlékezetessé a temetés utáni vízaknai napokat. Az egyes szereplők életében különleges tartalmú idősíkok úgy borulnak egymásra, minit tetőcserepek, fokozatosan létrehozva az Olvasó tudatában az idő teljes „fedélszerkezetét”.

Másik regényesítő funkaiójánlak azonban az 'elbeszélés erotikus vonala nemigen tesz eleget. Annak ugyanis, hogy élő, ahogy mondani szokás, hús-vér figurává tegye a regény szereplőit. S nemcsak azért, mert a történet erotikus epizódlánca túlságosan sztereotip, és túlságosan csak az ösztönök rögtönzése ahhoz, hogy a szereplők jelleméhez mélyebb köze lehessen. Hanem elsősorban azért, mert egykét kivételtől eltekintve — mint például Moldován György fogantatásának már idézett története, vagy a román 'trónörökös máramarosszigeti kalandja — ezek az epizódok semmi kapcsolatban sincsenek a íregényszereplőknek a regény világából következő jelentés-tartalmaival.

450