Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Bilecz Endre: Bibó István és a népi mozgalom politikai hagyományai (tanulmány)
BILECZ ENDRE Bibó István és a népi mozgalom politikai hagyományai* POLGÁROSODÁS, DEMOKRATIZÁLÓDÁS, NEMZETI INTEGRÁCIÓ A népiség az utóbbi öt-hat évtizedben a magyar progresszió egyik folyamatosan élő szellemi irányzata és társadalmi-politikai mozgalma. Bibó István, aki önmagát a harmincas évek második felétől egész/en 1979-ben bekövetkezett haláláig a népi irányzathoz tartozónak vallotta, így fogalmazza meg Levél Borbánéit Gyulához című 1978-as írásában a népi mozgalom sajátosságait: 1. „ ... kiváltója a magyar parasztságnak, mindenekelőtt az igen nagy számú szegényparasztságnak még kelet-európai összehasonlításiban is példátlan mértékű anyagi és szellemi nyomorúsága;” 2. „ ... kísérőjelenségeként igen kiterjedt és gazdag szellemi tevékenység jelentkezett, elsősorban az irodalom és a társadalomtudományok terén;” 3. „... egyenletes fejlődés esetén egy igen gazdag és eredményes politikai reformkor inspirálója lehetett volna;” 4. „... bár kidolgozott és dogmákba foglalt ideológiája nem volt, de eszményeinek és kritikai hozzáállásának a végiggondolásából egy olyan elvi gondolatsor következett volna, amely a kommunizmus és a kapitalizmus hagyományos, ma már nagymértékben sterillé vált, de a világot ma is uraló ellentétén túlmutat, s ezáltal ennek a mozgalomnak népi, nemzeti és társadalmi kereteken túlmutató általános érvényű tanulságait is magában rejti.. 5. „A magyar népi mozgalom előbb felsorolt sajátosságai között... megemlítenék egy bizonyos patrióta — magatartást, nem ideológiát, csak magatartást, amelyik nem jelent nacionalista ideológiai álláspontot, hanem sokkal inkább egy bizonyos érzelmi elkötelezettséget, mely ugyanakkor nagyon erősen dis- tanciálta magát a kizsákmányoló úri rétegek történeti nemzeti tudatától, és adott esetben teljes mértékben kész volt a sokkal nemzetközibb szellemű munkásmozgalmakkal együttműködni. Ugyanakkor a magyar népi mozgalom egész fennállása alatt élvezte az erősen nemzeti szellemű úri értelmiség reformer szárnyának nem is kisfokú szimpátiáját, adott esetben támogatását.” 6. „... a mozgalomnak több érintkező pontja volt az ugyancsak a francia forradalmi eszméket követő magyar oikitóbrizmussai is .. (Bibó István: Válogatott tanulmányok III. 298—299. és 301. 1.; Magvető, 1986.) Legáltalánosabb értelemben tehát Bibó István véleménye szerint a magyar népi irányzat olyan társadalmi, szellemi mozgalom, amelyik a kapitalizmus és a kommunizmus létező ellentétét a saját gondolkodása és cselekvése számára * A Bibó ’87 konferencián, 1987. június 20-án elhangzott előadás bővített változata. 175
