Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Salamon Konrád: Mozzanatok a népi-urbánus vita történetéből II. (tanulmány)
hangsúlyozza, mely az irodalomban külön tolvajnyelvet, életstílusában feloldhatatlan elkülönülést teremt?”60 Bár a fogalmazás néha indulatos volt, de jó helyen kereste az urbánus értetlenség okait, s rámutatott e magát szinte egyedülien forradalmi demokratának állító csoport reakciós kötődéseire. A folytatás, az alaposabb feltárás azonban elmaradt, mert a Magyar Közösség egyes tagjainak letartóztatásával kezdődő események ellenkező irányba terelték a figyelmet. Az 1947. január 5-én bejelentett „köztársaságellenes összeesküvés leleplezése”, az őrizetbe vettek kapcsolatai a népi mozgalommal, kiváló alkalmat adtak az eddig sem lankadó urbánus támadások megújulására. Zsolt Béla természetesen sietett kifejezni egyetértését a kommunista párt véleményével arról az agyrémről, „amely felhasználta az ellenforradalom és a fasizmus szótárát, a .szegedi gondolat’-tól Gömbös Gyula kilencvenhat pontjáig és Szálasi hadparancsain keresztül egészen — Németh Lászlóig”.67 Igaz, ezt a Szabad Nép cikkírója Losonczy Géza nem állította, ezért Zsolt hiányolta is „hogy nem mutat rá eléggé nyíltan az összeesküvők szellemi elődeire, tulajdonképpeni inspirátoraira. Azoknak a felelősségére, akik nemcsak az ellenforradalmi múltban, hanem még ma is olyan kétértelműen tudják interpretálni a nekünk mindig gyanús ,népi’ * jelzőt, hogy az sokkal inkább a Losonczytól is kárhoztatott paraszti romantikát és fajvédelmet jelenti, mint azt a politikai, társadalmi és gazdasági fejlődést vagy forradalmat, amelynek valóban maga a nép az eszköze és a célja,”68 Zsolt Béla természetesen ezt az alkalmat sem szalasztotta el, hogy Veres Péterre is sort kerítsen, aki „nemcsak parasztjaiban, de sajnos némely igazi baloldaliakban is el tudta plántálni a parasztromantikára való hajlamot. (...) Veres Péter fajelmélete tulajdonképpen mindig exkluzívabb volt a nürnberginél, mert az derül ki belőle, hogy aki nem paraszt vagy paraszti eredet, nemcsak osztályellenség, de nem is vérbeli magyar.” Az összeesküvők szerinte attól a Németh Lászlótól vették terminológiájukat, akiről Keresztury Dezső volt közoktatásügyi miniszter nemrégiben lelkendezve állapította meg, hogy „apostoli buzgalommal” foglalkozik az iskolán- kívüli magyar népneveléssel. Most kiderült, hogy Németh népoktatási elgondolásai milyen termékeny talajra hullottak. Zsolt végkövetkeztetése: azzal a parasztsággal kell együttműködni, amelyet pl. Nagy Ferenc miniszterelnök testesít meg. Ennek konzervativizmusa és óvatos demokratizmusa legalább hiteles. Ez a kisgazdapárt most balra léphet, de a „szélsőjobboldali Parasztpárt unos-untalan kilométereket téved vissza — jobbfelé”!69 1947. januárjában valóban súlyos csapás érte a népi mozgalmat, hisz az „összeesküvés” kapcsán olyan kiemelkedő egyéniségeit is letartóztatták — ma mór tudjuk, hogy légből kapott vádak alapján — mint Kiss Sándor, Vatai László, Kelemen Sándor és sokan mások. A letartóztatottak többsége a Magyar Parasztszövetség, illetve a kisgazdapárt tagja volt. Ezért is furcsa Zsolt Béla idézett végkövetkeztetése, mert ennek a letartóztatásnak az ürügyén akarta ráhúzni a vizeslepedőt a „szélső- jobboldali” parasztpártra. Ez esetben nem zavarta Erdei Ferencnek közvetlenül a letartóztatások után elhangzó véleménye, miszerint a „falukutató mozgalom tartalmilag a népi demokrácia kezdetleges politikai jelentkezése, a Márciusi Front korszaka pedig a népi demokrácia előképe volt”.'10 Erdei Ferenc természetesen elítélte az „összeesküvést”, s bár leszögezte, hogy az „összeesküvők” politikája nem vehető egy kalap alá a harmadik út ideológiájával, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „Németh László harmadikutas elképzelései kétségtelenül akadályozták a népi mozgalmon belül, sőt ezen túlmenően is a baloldali politikai fejlődést, viszont érezhetően nem akadályozták a jobboldali politikai fejlődést. Hasonlóan Németh László. Nyilvánvalóan és kétségtelenül nem akarta Németh László a maga harmadikutas elképzeléseivel azt a politikai hatást, ami tényleg bekövetkezett, ia hatás azonban szükségszerűen és kikerülhetetlenül bekövetkezett.”71 Ez azért is így történhetett, mert a harmadikutas ideológia „nem Németh László írói finomságaiban és jóhiszemű elképzeléseiben vált meggyőződésévé a hívő népi értelmiségieknek”, akik Németh harmadikutas elképzeléseibe kapaszkodva „a 152
