Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 12. szám - Frenkl Róbert: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

zelmekre hatott, néhány másodperces feszültség után, ahogy várható volt Cs. Szabó és Keresztury megölelték egymást.

Az igazi találkozást, nem a választ, hanem a hozzájárulást a szabadegyetem eszmeiségéhez, a 78-as bregenzi gondolatokhoz, Keresztury Dezső A szívekben megőrzött haza című előadása jelentette (ugyancsak megtalálható a Csak tiszta forrásból című kötetben).

1989-ben, tíz évvel később, nem ismét, hanem még mindig, csak éppen hál’ Istennek igazi politikai aktualitással, nem a megkezdett dialógusban, hanem a rohanó változásokban csengett vissza Keresztury 1978-as előadásának egyik gondolatmenete. ő tíz éve hivatkozott a Szekfű Gyula szerkesztette tanulmánykötetére, a Mi a ma- gyar?-ra. 1989-ben, Oberwarton, Felsőőrött, a Mi a magyar ma? volt a kettős nyitó- előadás címe — Csoóri Sándor (Budapest), és Kende Péter (Párizs) részéről (mindketten idézték Szekfűt). Amíg Keresztury válasza történelmi-irodalmi volt, 1989-ben szinte mellbevágóan a napi politika ihlette a két előadást. Éppen az volt mellbevágó, hogy egy értelmiségi körben, ahol kötelező a távolítás, az időtálló összefüggések elemzése, 1989-ben lehetetlen volt már nem a napi események szintjén előadni, olyan hihetetlen méretű a változás. Talán még jellemzőbbek voltak a két előadás fő vonulatának találkozási pontjai — az eltérések ellenére is. Csoóri fáradt forradalomnak, Kende csendes forradalomnak jellemezte a magyarországi változásokat. Mindketten hitet tettek a békés győzelem, az átmenet szükségessége mellett. — Másik nagy találkozási pontjuk a határainkon kívül élő, a kisebbségi magyarság helyzetének, sorsának megítélése volt. Ez a kérdés váltotta ki a legnagyobb vitát a két előadást három munkacsoportban feldolgozó résztvevők között. Elfogadva az előadók téziseit, — az európai országok rokonszenve fokozódott a magyarság iránt, de igen érzékenyek, mondhatni túlérzékenyek a kisebbségi magyar ügyek iránt, ha ebben határ- problémák megjelenését vélik felfedezni — feltették a kérdést, mit tehetünk, menynyire kell korlátozzon minket a kisebbségi magyarságért folytatott tevékenységben ez az előítélet. Bizonyos, hogy ez a téma a ma és a holnap magyar külpolitikájának, nemzetiségi és kultúrpolitikájának talán legnagyobb leckéje. Felsőőrött az is nyilvánvalóvá vált, hogy az itthoni, a nyugat-európai és a tengerentúli magyarság között az egyik nagy kohéziós faktor ez, megújult, európai, értelmiségi tartalommal. Mindez nem jelent, nem jelenthet gyenge aktivitást, márcsak azért sem, mert akkor nincs lehetőség, de igazi érv sem, a nem kívánt, kiszámíthatatlan erők megjelenése ellen. 1989 új cezúra a Szabadegyetem történetében. De előbb még néhány szó 1979- ről, az ezt megelőző és követő évtizedről.

1979-ből két nagyhatású, itthon élő előadó által tartott előadást említek, András- falvy Bertalan A hallgatóság nélküli népművészet és Nagy Ilona Szent Péter legendák a magyar folklórban című dolgozatát. Mindkettő, és a Csillag a máglyán című Sütő-darabról tartott kerekasztal-megbeszélés teljes szövege is megjelent az említett kiadványban. Nagy élmény volt az író jelenlétében, Cs. Szabó Lászlóval, Bárczay Gyulával és Szépfalusiné Wanner Mártával, a darab német fordítójával vitatni a szabad véleménynyilvánítás jogát és következményeit. Ekkor ismertük meg Szőcs Géza fiatal erdélyi költőt, Sütő Herder-ösztöndíjasát, aki néhány év Nyugaton él, és az idei felsőőri szerzői estje bizonyította — költészete beváltja akkori érzéseinket, reményeinket.

A teljesség igénye, sorrend nélkül, az eddig említettek mellett az elmúlt évtizedben Benda Kálmán, Losonczy Ágnes, Hankiss Elemér, Konrád György, Mészöly Miklós, Kosa Ferenc, Lugossy László, Kosa László, Kiss Gy. Csaba, Szűcs Jenő, Csur- ka István, Bauer Tamás, a Gulyás-fivérek adtak elő az akadémiai napokon. A jeles filmrendezők természetesen filmjeikkel — Küldetés; Szirmok, virágok, koszorúk; Törvénysértés nélkül —, majd a bemutatót követő vitákkal szerepeltek.

A kezdetről. Az 56-ban kirajzott fiatal, protestáns értelmiségi nemzedék a hús- vétot követő héten rendszeresen evangéliumi konferenciákat rendezett. 1969-ben, Bolzanóban ráocsúdtak, hogy már nem egészen fiatalok és érdeklődésük meghaladja — keresztyén identitásuk megkérdőjelezése nélkül — az egyházi kereteket. A beszélgetésben, amelyen többek között Bállá Bálint, Cs. Szabó László, Szépfalusi Ist1124