Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 11. szám - HOMMAGE A MÁRAI SÁNDOR - Márai Sándor: Napló 1983
akadályozása” érdekében Molokai északi partján egy félszigetet, Kalawao-t leprás telepnek jelöljék, és oda telepítsék a betegeket. A félsziget háromszögű börtön volt, amelyet az óceán és zord sziklák választottak el a külvilágtól. 1866- ban indult el jajveszékelő hozzátartozók siránkozása közepette az első szállítmány Kalawaoba, ahol nem volt kórház, sem orvos, élelmiszer is csak szűkösen, és a kitelepített leprások tökéletes reménytelenségben, elhagyatva tengődtek. Gyógyítással senki nem törődött, és a lepratelepen rablók fosztogatták és kínozták a betegeket. Egy Father Damien nevű szerzetes meglátogatta a félszigetet, és megkísérelt segíteni a nyomorúságon. A betegség megfertőzte, leprát kapott, és ott halt meg. A betegek temették el egy fa alatt, amelyet a szerzetes ültetett, amikor a szigetre érkezett. A fénykép, amely Father Damient mutatja — kezei már sebesek és varasak a leprától —, többet mond az emberi lehetőségről, mint minden evangélium. Mint Hitler a zsidókat és más, nácik számára nem kívánatos egyéneket, mint a kommunisták a „polgáriakat” és mindenkit, aki gyanús volt, hogy nem helyesli a kommunizmust, mint az Auschwitzokban és Gulagokban: száz év előtt Hawaiban is ugyanaz történt. Betegség, melynek kórokozója az ember. * Többnapos széndioxidos gázfelhő a város és a tengerpart felett. Alkonyaikor a láthatár vörhenyes, mint tűzvész után, amikor már csak a leégett ház zsarátnoka világít, és a parázs körül leselkednek a fosztogatók. Közöttük a gyújtogató kéjes mosollyal, szivarral a szájában. * A Pokol XXXII. és XXXIII. énekében „Száz fej kékül. .Dante ilyen szakaszokban szadista, a kegyetlenség csikorog minden tercinában. Júdás „feje benn van, lába kilóg a száján.” Ügy gondolta, az áruló számára semmiféle büntetés nem elég szigorú. * Heidegger. Értekezés a nihilizmusról. Évszázados távlatban a Nietzsche- nihilizmus csaknem eszmei, ábrándos. A posthumus „Wille zur Macht”-ból a nácik fügefalevelet tépdestek a maguk gyakorlati nihilizmusa számára. 1887- ben, kevéssel a megsemmisülés életszakasza előtt Nietzsche egy posthumus jegyzetben megkérdezte: „Mi a nihilizmus?” A válasz: „Az értékek önmagukat értéktelenítik.” Ügy vélte, a nihilizmus „már a kapu előtt áll”, a polgári életforma felfalja és megsemmisíti önmagát, itt az ideje az Übermenschnek, aki a „halott keresztény Isten”-t követően megragadja a Föld és az összes értékek felett a hatalmat. Heidegger végül vállat von: „A nihilizmus illúzió.” Száz év nem teremtett Übermenschet, de elpusztította az emberszabású embert, vélt és valóságos értékeivel. Marad a tömeg, a diktátor és a technikus. Amitől Nietzsche félt — az orosz nihilizmus és a nyugati közöny —, alakot kapott. * 1015
