Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Tóth Imre: István és Gizella miseruhája (tanulmány)
választotta lei, akik a hátoldal tengelyétől jobbra láthatók. Felsorolásuk azonban nem korben folytatódik, hianejn ismét a hátsó tengelytől indul, most bal felé. Kétségtelenül kitűnik ez abból, hogy ha teljes körben haladnának tovább, akkor Daniján és Kozma következnék. A vértanú orvosszent-pár azonban csakis a Kozma— Damján rendben követheti egymást. Tehát a sor ismét Gizellával kezdődik, akit Vince, György, Pantaleon, Kozma és Damján követ. A függőleges tengely két oldalán jobbra István, halra Gizella foglal helyet. A királyt hatalmi jelvényeikkel, fején koronával, szárnyas lándzsával jobbjában, baljában a keresztes „országalmával” ábrázolták. Koronáját aligha tekinthetjük az áltála ténylegesen viselt részleteiben is pontos formahű ábrázolásának: az összes vértanú ugyanilyen fejéket hord. Csupán a típus azonos: nyitott koronát visel István király és nyitott koronát ábrázoltak a misehuhán is. Gizella jobbjában, az egyházaliapító-építő donátor ábrázolásnak megfelelően, templomot tart. A királyné esetében ezt a templomot isimerjük: az általa alapított veszprémi székesegyházról van szó. A tervező „szerencséjére” az uralkodó az első vértanú, István protomártír nevét viselte, aki a vértanúlisták élén áll. Ezért a király mellé problémamentesen, a vértanúsorba beleillően helyezhette el a védőszentet. A védőszent és donátor egymásmelletti ábrázolása megfelel a gyakorlatnak. Mivel a vértanúsor legeleje a Mindenszentek litániáiban és a misekánonban kötött, nem valószínű, hogy az István bal oldalán megjelenő vértanúk kiválasztásában különösebb okokat kell keresnünk. A Gizella felöli oldal vértanúi azonban meggondolkoztatóak. Noha ezeket a szenteket Pantaleon kivételével, aki ritkábban fordul elő, a litániák mindig megemlítik, Vincét, Kozima—Damjénrt a misekánon is, kiválasztásuk mégsdm magától értetődő. A szenteket Györffy György a fehérvári templom ereklyéival magyarázza. Ha a teljes vértanúsor viszonylatában ez nem is várható el, az utóbbiaknál már igaz lehet. György különleges tiszteletéről tudunk az István-kori Miagyarországon. Zászlókon vitték képét az Ajtony elleni harcban, majd a bolgár hadjáratban ereklyéjét is megszerezték. István Szent György tisztelete a tervező szándékával is találkozhatott, hiszen mindkettőnél valószínűleg közös gyökerű lehetett. Bajorországban ugyanis kiemelkedően magas a György tiszteletére épített templomok száma (egy gyűjtés szerint 209). Vincentius nevét felsorolják a misekánoniban és a litániában, de Magyarországon különösebb kultusza nem volt. Indokolja-e valami a kiválasztását, méghozzá kiemelt helyre? Ha a király mellé védőszentjét tették, akikor valószínű, hogy Gizellát is szorosabb tisztelet fűzte Vincéhez. Mindössze egy nyomravezető lehetőséget találtam. Noha a vértanú kultusza bajor területen sem terjedt el, 880-ban Theot- már érsek és királyi főkáplán a bajor érsekség központjába, Salzburgba vitte ereklyéit. Lehetséges, hogy Gizella családjának is jutott belőle. Legproblematikusabb Pantíaieon vértanú. Tudjuk, hogy Magyarországon éppen Fejér megyében állt egy Pantaleon monostor, és Sárpentele és róla kaphatta nevét. Pantaleon keleti egyházi tisztelete miatt lehetséges, hogy István az ő ereklyéjéhez is hozzájutott a bolgár hadjáratban. A magyarországi temiplampatrociniu- mok feldolgozása nélkül következtetéseiinik azonban igencsak ingoványos talajra csúszhatnak. Ha nem ismerjük alaposan egy szent kultuszának hazai, nyugati és keleti elterjedését, akkor hajlamosaik vagyunk innen vagy onnan könnyűszerrel eredeztetni: Miklóst, Kozma—Damjánt keleti, görög térítéssel magyarázni, vagy szent Gált korai Sankt-Gallenii-vel. Aligha követhető, felületes álláspont ez, főként a keleti szentek nyugati kultusza miatt. Pantaleon lehet ugyan görög me- galomártír. Tisztelete azonban nyugaton is meghonosodott, mert ereklyéit Konstantinápolyból St. Denis-be, 907-ben Lyonba vitték. A többi maradványait pedig 972-ben Gero kölni érsek kapta ajándékba, amikor Konstantinápolyból Theophanu hercegnőt jegyeséhez, II. Ottó császárhoz kísérte. Ezért lehetséges, hogy a Pantla- leont nyugati hatásra választották ki. Itt szükséges megemlíteni: a paláston az itt-ott elhangzó nézetek ellenére nyoma sincsen semmiféle közvetlen bizánci hatásnak. Az apostolok árkádsoros ábrázolása kimondottan idegen a keleti művészettől. A felső régió deészisze pedig a 745
