Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 4. szám - Alexa Károly: A kölcsönös szóértés jegyében (Beszélgetés Borbándi Gyulával)
ALEXA KÁROLY A kölcsönös szóértés jegyében BESZÉLGETÉS BORBÁNDI GYULÁVAL Aligha vitathatja bárki, akinek számára a „magyar Glóbusz” tágasabb terület, mint a Záhony-Biharkeresztes-Hegyeshalom által határolt térség, hogy Borbándi Gyula a magyar emigráció egyik meghatározó szellemi vezetője és kulturális organizátora. Munkásságát Magyarországon is megkülönböztetett figyelem fogadja. Beszélgetésünkre az adott alkalmat, hogy csaknem négy évtized után először látogatott haza. Az efféle „nyilvános beszélgetések” az életrajz vázlatával szoktak kezdődni. Mi se térjünk el ettől. 1919 őszén szüHéttem Budapesten. Apám munkás rvolt, erős protestáló bajiammal. A fővárosban jártam iskoláiba. A Munkácsy Mihály utcai Kölcsey Gimnázium tanulója voltam, majd ,1938 és 1942 között la -Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója. Jogot és államtudományt tanultam, az utóbbiból szereztem 'doktori diplomát. 1942 őszén bevonultam katonának, 1944 tavaszán kerültem a ifromitna és csak 1945 augusztusában tértem haza a hadifogságból. Visszamentem korábbi munkahelyemre a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba, ahol először a Gombos -Ferenc (írói nevén: iSimiándy -Pál) által vezetett szabadművelődési osztályon, majd később az elnöki -osztályon dolgoztam. Bár munkámhoz szükségem v-olt a jógii képesítésre, magának a jogtudománynak abban a -pillanatban hátat fordítottam, amint kezembe kaptam a -diplomámat. Már egyetemi éveim kezdetén elhódított az irodalom, annak is elsősorban az az ága, amelyet népinek szokás nevezni. -Első nagy irodalmi élményem (mint oly sokaké másoké), még gimnazista koromban, -Szabó Dezső Elsodort faluja volt. Az nyitotta ki a szemem lés fordította érdeklődésemet a magyar társadalom, azon beliül a parasztság problémái -felé. Olvastam a népi írók műveit, jártam az előadásaikra és részt vettem több olyan kezdeményezésben, -amely az ő munkaijuk szelleméiben indult. Dolgoztam a (Széchenyi -Szövetség. falukutató munkaközösségében, elsősorban népmozgalmi kérdésekkel foglalkoztam, többször jártam faluvizsgáló kiszállásokra, a többi között a -Baranya megyei Ormányságban. Amikor 1945 késő nyarán a fogságból visszatérítem és a politikai életben tájékozódni kezdtem, utam -természetesen a 'Nemzeti Parasztpártba, a népi írók és a szegényparasztság p-oli-tikai táborába vezetett. A pártiban és annak ifjúságii szervezetében vállaltam funkciót, -de csak Budapesten és a második vonalban. A -párton (belüli polarizációban a Kovács Imre nevével fémjelzett szárnyhoz tartoztam, és miután ő laz emigráció mellett kényszerült dönteni, több barátommal együtt -én -is követtem. így kívántunk megmenekülni attól a sorstól, amely reánk Rákosi uralmának -éveiben várt volna és külföldön tenni valamit azoknak a demokrata eszméknek az ébrentartása érdekében, amelyért a koalíciós korszakiban küzdöttünk és a mind egyenlőtlenebbé vált harciban alulmaradtunk. Rövid ausztriai tartózkodás után kerültem Svájcba, ahol -fizikai munkából éltem, majd -1951 késő nyarán Münchenbe, az akkor indult magyar rádió 447
