Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 10. szám - JUHÁSZ FERENC 60 ÉVES - Kabdebó Lóránt: "Viselni a kegyelmet" (Juhász Ferenc újabb költői korszaka) (tanulmány)

kötetben minden, ami máig meghatározhatja ennek a költészetnek az újra kiteljese­dését. Ady óta az Űj versek cím tudatos fordulatot jelent. Használta ezt Illyés is, amikor lényegi — Szabó Lőrinctől Ihletett — változást készített elő 1956 után 'költé­szetében. öntudatosan írja alcímként Juhász is. „Még nem befejezett” írja elősza­vában, „Mégis azt hiszem, új verseskönyvem: sorsegész”. Majd hozzáteszi: „Hadd higgyem én legalább.” Amit a kortárs nem lát, az alkotónak magának tudnia kell. Vagy legalábbis reménykednie, éreznie a belső „húzást”. Amiben 1984-,ben csak Ju­hász Ferenc bízott, 1988-ban, a Fekete Saskirály megjelenése után: bizonyíttatott. HALOTT FEKETERIGÓ (1986) Amikor valahai költőbarátja érveiből és indulatkitöréseiből kifogyott, kesernyésen felpillantott fejem fölé, a Szabó Lőrinc-portréra: Lőrinc vajon mit szólna hozzá, ő, a szigorú, racionális versszerkesztő, ha megérte volna ezt? Ultima ratióként sze­gezte mellemnek. A választ magam sem tudqm. De nem is érdekes. Illetőleg nem az érdekes, amit mondana. Hiszen — visszefelé példálózva — Szabó Lőrinc legkevésbé jellemző tanulmánya a Kosztolányiról szóló. „Protokoll” kötelesség váltotta ki: he­lyére választották a Kisfaludy Társaságba, halála után, a székfoglalónak amolyan emilékbeszéd-félének kellett lennie. Az előadásból egy világos: nem sok köze volt Szabó Lőrincnek Kosztolányihoz. És mégis: tíz év múlva a Tücsökzene nem szület­hetett volna meg olyanra amilyen, ,ha már nem lett válna a magyar lírában a Haj­nali részegség, vagy a Szeptemberi áhítat. És most már folytathatom: szememben a Hajnali részegségtől a Tücsökzenén át egyenes út vezet a Halott feketerigóig. Juhász Ferenc nagy terjedelmű életmeditá­ciójához. A Tücsökzenéről írva próbáltam megkeresni a műfaji meghatározást, és a kettős ihletést találtam: az életrajzi számvetést ellenpontozó létbölcseleti érdeklő­dést. A kettő szerves összefonódását: az egymást kihívó-kiegészítő kettősséget. Ju­hász Ferenc műve ezt a műfaji kritériumot beteljesíti. Nem úgy, mint ahogy jóné- hány utánzat azóta ismételni próbálta, hanem szuverén alkotóként, megújítva a mű­fajt, megtartva a lényegi azonosságot. A memoárok korát éljük. „Tacitusi” időkben még a baráti körben elmondott em­lékezés is ritka kínos, becsülendő. Békésebb korok, éppen jelenük megértése, veszé­lyektől megóvása érdekében szinte kihívják az emlékezéseket. ,A nagy történelmi mozgások túlélői a múlt önmaguk számára váló értelmezése céljából is hajlamosak elmúlt tetteik átgondolására; utókoruk pedig kíváncsi .a szemtanú elbeszélésére. Igény van az elmondásra és a meghallgatásra is: emlékező és (közönsége egyként kí­váncsi a történetre. Ilyen hirtelen felszabadult kor volt a Szabó Lőrincé 1945 után, és ilyen a Halott feketerigó pillaniata is. És mindkettő egyfajta kortársi „nyomás" ellenében születik, önigazolás helyett önépítkezés. Dacból önfelszabadítás. A fájda­lom, a rettenet ellenében az öröm elvének megfogalmazása. Ugyanakkor a költői emlékezés más, mint a politikusé. Már Szabó Lőrinc művét is épp azért vitatták a kortársak, mert elhagyta a „politikai” szereplő életútjának le­írását. A műben épülő „epopeia-idő” az életrajzi kiteljesedést egy (bizonyos cél irá­nyában szervezi: Szabó Lőrincnél ez a költővé válás, a versben való önkifejezés be­teljesedésének pillanata volt, az életrajznak eddig a pontig volt „húzása”. Juhász­nál ez a cél: a .^látomásoktól” megszabadult, kiegyensúlyozott, a költő-, férfi-, és családapaszerepet önmaga számára megnyugtatóan beteljesítő létezésmód. A költő a nagy történelmi sorsfordulás énekese: a szegények fia, lázadók — Krisztus és Dózsa György — utóda, aki szemtanúja és sorsában átélője lehet az év­ezredes rend Imegváltozásának. A férfi megtalált és kivirágzó szerelmével ünnepel­heti a szexuális teljességet is önmagában foglaló összetartozás boldog beteljesülé­sét, véglegesült állapotát. A családapa környezete derűs légkörében élheti életét: művelheti kertjét és írhatja époszát. 874

Next

/
Oldalképek
Tartalom