Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - 150 éve született Ilia Csavcsavadze - P(ete) Gy(örgy): Hommage á ILIA
Hommage ä ILIA Ki volt Ilia Csavcsavadze? A georgiai (grúziai) irodalom egyik legjelentősebb alkotója, a XIX. századi georgiai irodalom és társadalmi élet központi alakja. Költő, prózaíró, belletrista, publicista, drámaíró, lap- szerkesztő, különböző társadalmi és kulturális intézménynek igazgatója. Fél évszázad alatt nem volt olyan fontos kérdés a georgiai nép életében, amely szépíróként, publicistaként, vagy cselekvő reformerként ne foglalkoztatta volna. Barátja és harcostársa Akaki Cereteli költő mellett ő vetette meg az új georgiai irodalom alapjait, ök ketten, költészetüket és egész tevékenységüket a nemzet függetlenségéért, társadalmi felemelkedéséért vívott harc szolgálatába állították. Azt jelentették és jelentik irodalomban és történelemben a georgiaiak számára, amit Petőfi és Arany neve jelent nekünk, magyaroknak. Ilia Csavcsavadze prózaíró is volt, kora sorskérdései foglalkoztatták, a leghaladóbb eszmék elkötelezettjeként forgatta tollát, de írásain keresztül a teljes népélet feltárult. Azt mondhatnánk, egyszemélyben volt népe „Jókaija”, „Eötvöse” és „Mikszáthja” is. Színrelépése új korszak a georgiai irodalomban: a realizmus korszaka. Harcosan képviselte országa és népe érdekeit a közéletben. Reformer volt, aki — mint Széchenyi — jól tudta, hogy a gazdasági önállóság és kulturális önállóság összefügg, hogy anyagi felemelkedés nélkül, nemzeti önszerveződés nélkül hiú ábránd a függetlenség. Ezért szervezett bankot, iskolát, kultúr egyesületet, ezért támogatott minden, hazája javát szolgáló kezdeményezést. Üjságja, az lvéria, melyet maga alapított, írt és szerkesztett, a nemzeti felszabadítási mozgalom, a társadalmi haladást szorgalmazó reformmozgalom vezető orgánuma volt. Életét 1907-ben felbérelt cári ügynök golyói oltották ki; halála mély megrendülést, egész nemzetét felrázó, országos felháborodást váltott ki. Háza Szaguramóban ma emlékmúzeum. A bejárattól jobbra, az első tárló fölött képek. Szellemi vezér csillagai: Mickiewicz, Garibaldi, és — Kossuth! Születésének 150. évfordulóján tisztelettel adózunk emlékének azon — még eddig le nem fordított — ifjúkori művének közreadásával, amelyben első ízben vallja meg hazájához fűződő érzelmeit. P. Gy. 918
