Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 1. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT CSÁTH GÉZA - Lőrinczy Huba: A Homokember és Andersen bácsi (tanulmány)

a gyertyát aztán, és ő is ágyba fekszik. Most már mindenki lefeküdt ” Csak a Ho­mokember marad ébren, ö magasodik mindenki fölé, ő virraszt és felügyel min­denki álmán. A valóságon egy fantom, az idillen egy csöppnyi nyugtalanság, a biztonságon a bizonytalanság sejtelme őrködik. 3. (Andersent) „Igazi gyökerei a német romantikához vonják, például Hoffmann- hoz” — jegyzi meg egy helyütt Babits/1' s vélekedését az újabb kutatások is igazol­ják.42 S mint a Grimm-fivérek híres gyűjteménye, mint a berlini mester lidérces históriái, markáns világképet körvonalazott és sugalmazott a dán nagyság munkás­sága is. „A két ősi, paradigmatikus műfajt, a mesét és a fabliau típusú történetet megújítva pompás eszközt tartott a kezében, hogy alkatával és közönségével adek- vát módon nyilatkozhasson meg akár a kor és hely nélküli erkölcsiség, akár a megragadott, konkrét pillanatok világában. [.. . ] egész ábrázolt világa egy theodi- cea, a lehető legjobb világ, amelynek hiányosságai a túlvilágon korrigáltatnak. Az ábrázolásban nem édesít, nem lakkoz: hőseinek élete kemény, nagy próbák sorá­ból áll, de — ... csak kivételes emberek jutnak el az evilági boldogságig.”4'' Már Az ember tragédiáját író Madách fölfedezte nálunk Hans Christian An­dersen művészetét, még inkább visszhangzott reá a magyar századelő, a szecesszió nemzedéke Korántsem meglepő ez. Grimm- és Andersen-meséken növekedett fel e generáció, világlátásának, morálfilozófiájának nem egy elemét tőlük kapván S mélyen beépülnek a tudatba a gyermekkori olvasmányok, hatásuk — ha látenssé válik is — a későbbi évtizedekben szintén befolyásol és orientál. Elárulta egy egy önvallomásos futamban Krúdy is, minő szerep jutott eszmélkedésében Andersen­nek,44 a Fekete gyémántok c. Török Gyula-novella narrátora meg ekként beszél „A kis utcára csak úgy emlékeztem, mint egy szelíd és visszavonhatatlan Ander- sen-mesére”.45 S a példákat "fezúttal is gyarapíthatnók, keresvén és találván a dán mesemondó erőteljes inspirációját Színi Gyulánál,46 Kosztolányi Dezsőnél47 és má soknál. Meghatározó élmény, rkimoshatatlan hatás volt Andersen Csáth Géza számé is. Az ő művészete és a német romantika mesekincse formálta elsősorban gy mekkorának világképét. Sokat eláruló konfesszió: elnyűtt Andersen-kötet is pul Az új nemzedék c. regénytöredéke hősének poggyászában.48 Bóka László f vése szerint három író sugallata volt igazán fontos az induló Csáthnak. Az egyil tathatatlanul Andersen, kinek szellemujját egyes, kamaszfővel papi ríva vetett vellák intonációjában, stílusában, témavilágában egyaránt érezhetni.4" Bóka lyes észrevétele — a forrás említése nélkül — Czére Bélánál tér vissza. Péld ugyanazok: A kályha, A gyertyák volnának Csáth „.. . anderseni ihletésű r lisztikusabb története”-!.50 S tudjuk régtől: a mű, amely sűrítménye, fog írónk ambivalens Andersen-élményének, amely a gyermekkori rajongást a nőtt finom szkepszisével és rezignációjával ellenpontozza — A vörös Eszti. K teles remeklés ez az elégikus hangvételű, emlékező lírával teli novella, nagysz. sú vallomás a dán mesemondó személyének és életvíziójának egyszersmind ler göző és megbénító hatásáról, továbbá a múlt jelent determináló hatalmáról Kiss József lapja, A Hét adta közre először (1908. március 1-jén'1) A vörös h itt, és a kötetpublikáció sem váratott magára sokáig. E történet szintén — még Szombat esténél is nyilvánvalóbban — monocentrikus, kétdimenziós realista no­vella összes eleme, fabulája és szüzséje egy tárgyszimbólum, Andersen bácsi me­sekönyve köré szerveződik. Ez a Dingsymbol is — akár a Homokember — egy­szerre konkrét tárgy és vibráló jelkép, fókusza a mű felszínén futó eseménysornak és a szöveg mélyáramainak, uralkodván a kötött és a szabad motívumok rendsze­rén Kulcs a pusztán denotativ értelmezéshez, ám konnotációs sugalmainak szférá­ba jóval fontosabb. S épp e dualizmusával, kétarcúságával lehet autentikus meg­jelenítője a Csáth tudatában élő Andersen-idolnak, láttathatja a jóságos mesemon­dó álarca mögött a szigorú, ellentmondást nem tűrő iskolamestert, a nyájasságba bujt manipulációt és erőszakot, külszín és lényeg dichotómiáját. Titkokat őrző em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom